EL™SZ˘ A csomagkapcsolt r di˘ olyan hĄrk”zl‚si m˘d, amely az amat“r r di˘ l- lom sokat k”zvetlenl vagy egy h l˘zat segĄts‚g‚vel kapcsolja ”ssze. A legkorszer–bb technol˘gi n alapul, hibamentes hĄrk”zl‚st biztosĄt, sok  llom s sz m ra teszi lehet“v‚ a csatorna haszn lat t ‚s biztosĄt- ja a glob lis adath l˘zat automatikus kezel‚s‚t. Lok lis amat“r csomagkapcsolt h l˘zat l‚tezik eg‚sz szak-Amerika ‚s a tengerentŁl egy sor terlet‚n. Amint ezt leĄrt k, a keleti ‚s a nyuga- ti partvid‚ken az amat“r”k kaszk dba kapcsolj k a csomagkapcsolt  t- j tsz˘  llom sokat annak ‚rdek‚ben, hogy a VHF tartom nyban kiter- jessz‚k egy‚ni  llom saik hat˘t vols g t. Csomagkapcsolt r di˘kapcso- lat kĄs‚rletek folynak a HF s vban az AMSAT OSCAR 10 m–holdon keresz- tl ‚s a VHF s vban meteornyomvonalas terjed‚s felhaszn l s val. Va- lamennyi ilyen  llom s ‚s h l˘zat csak akkor tud egym s k”z”tt kommu- nik lni, ha k”z”s szabv nyt haszn lnak. Ez a kapcsolati szint– protokoll-leĄr s az amat“r”knek a vil gm‚ret– haszn latra sz nt szabv nyos protokoll kifejleszt‚se ‚rdek‚ben v‚gzett t”bb‚ves nunk j nak a csŁcspontj t jelenti. Ez a kapcsolati szint a Nemzetk”zi Szabv nygyi szervezet (ISO)  ltal l‚trehozott ”sszekap- csolt nyĄlt rendszerek (OSI) h‚tszint– referenciamodellj‚nek m sodik szintje. Az amat“r csomagkapcsolt r di˘hoz szks‚ges t”bbi szint aktĄv vizsg lata jelenleg folyik. Ez a kapcsolati szint– protokoll nem papĄrĄz– dokumentum. Minden itt leĄrt definĄci˘ a maga eredeti form j ban 1982. ˘ta l‚tezik, ‚s az el- mŁlt k‚t ‚v alatt v‚gzett m˘dosĄt sok csak javĄtottak rajtuk. A m–k”- d‚s sor n bizonyĄt st nyert, hogy a kapcsolati szint– software v lto- zatok megfelelnek a prokollban szerepl“ k”vetelm‚nyeknek. Ennek ered- m‚nyek‚nt egy ‚rett protokoll szletett, melyet k‚t ‚ves fejl“d‚s so- r n kialakult gyakorlati software tesz megalapozott . K”sz”netemet fejezem ki a szerz“nek Terry Foxnak (WB4JFI) jelen proto- koll l‚trehoz s ban val˘ k”zrem–k”d‚s‚‚rt, az amat“r csomagkapcsolt r di˘szervezetnek, amely r‚sztvett jelen protokoll kifejleszt‚s‚ben ‚s kivitelez‚s‚ben ‚s az American Radio Relay League Digit lis HĄrk”zl‚si Ad Hoc Bizotts g nak - ezt a League (a Sz”vets‚g) Igazgat˘ Tan csa hozta l‚tre - mint a szabv nyokat el“terjeszt“ ‚s a n‚zetkl”nbs‚geket felold˘ testletnek. David Summer, K1ZZ vez‚rigazgat˘ BEVEZETS Megjegyz‚s: Jelen bevezet‚s nem r‚sze a protokollnak. Jelen k”nyv az AX 25 amat“r csomagkapcsolt r di˘ kapcsolati szint– protokollj nak (2.0 sz mŁ v ltozat, 1984. okt˘ber) els“ kiad sa. Kiad- ja az American Radio League. Az American Radio Relay League (ARRL) igazgat˘ tan csa 1984. okt˘ber‚ben hagyta j˘v . Az International Ama- teur Radio Union (Nemzetk”zi R di˘amat“r Sz”vets‚g, IARU) Adminisztra- tĄv Tan csa az 1984. jŁlius ban P rizsban tartott ‚rtekezlet‚n az Ame- rican Radio Relay League-t jel”lte ki arra, hogy a csomagkapcsolt r - di˘val kapcsolatban nemzetk”zi inform ci˘gy–jt‚ssel ‚s -cser‚vel foglal- kozzon abb˘l a c‚lb˘l, hogy el“segĄtse k”z”s szabv nyok ‚s szab ly- zatok l‚trehoz s t a Nemzetk”zi R di˘amat“r Sz”vets‚g nev‚ben. Jelen protokoll korai implement ci˘i 1983. m rcius ban az ARRL m so- dik amat“r r di˘s sz mĄt˘g‚p-h l˘zati konferenci j n, elfogadott ta- nulm nyon alapultak. Ezen spefik ci˘ f“ r‚szeit ugyanazon m˘don szerkesztett‚k ‚s sz moz- t k, mint az International Telegraph and Telephone Consultative Comittee ( CCITT) X.25-”s aj nl s t. Jelen dokumentum a k‚t amat“r r di˘ llom s pont-pont k”z”tti forgalma sor n haszn lt protokollt defini lja. Ez csak a kapcsolati szint– funk- ci˘t specifik lja. Jelen protokoll a t”bbi szintet csak annyiban speci- fik lja, amennyiben ez az azokkal kapcsolatos interface-k”vetelm‚nyeket ‚rinti. Jelen protokoll elfogadja, hogy az amat“r r di˘ zemi k”rlm‚nyei kl”nle- gesek, ‚s ezt figyelembe is veszi. Alapvet“ tulajdons ga, hogy - ezen a szinten - mag ba foglalja az  tj tsz˘  llom sokat ‚s az  tj tsz˘n ke- resztl megval˘sul˘ kapcsolatfelv‚telt. Ezek az  tj tsz˘  llom sok egyszer–en kiterjesztik az amat“r r di˘ llo- m sok RF hat˘sugar t. Mivel nem vesznek r‚szt adatfolyam vez‚rl‚s‚ben, az adatkapcsol sban, vagy az Łtvonal meghat roz s ban, annak ellen‚re, hogy ez a szint mag ba foglalja “ket, nincsenek hat ssal egyetlen h l˘za- ti szint– funkci˘ra sem. El“re l that˘, hogy az  tj tsz˘  llom sok a forgalomb˘l ki fognak kerl- ni (vagy legal bbis sz muk jelent“sen cs”kkenni fog), amint egy igazi h - l˘zati szint m–k”d‚sbe l‚p. T™RTNETE Az ‚vek sor n egy sor kapcsolati szint– protokollt javasoltak az amat“r csomagkapcsolt r di˘ sz m ra. Az els“, sz‚lesk”r– alkalmaz st nyert kap- csolati szint– protokollt Douglas Lockhart, VE7APU hozta l‚tre, aki a Vancouver Amateur Digital Communications Group-hoz /VADCG/ tartozik. Ez az IBM SDLC protolkollj n alapult ‚s a VADCG  ltal tervezett ‚s ‚pĄ- tett csomagkapcsolt r di˘ kontrollerre ( vez‚rl“re ) lett implement lva. Ezt a protokollt az amat“r csomagkapcsolt r di˘ alkalmaz s nak els“ n‚- h ny ‚ve sor n haszn lt k. A VADCG protokoll egyik korl tj t az jelentette, hogy az  llom s cĄmz‚- s‚re egyetlen byte-ot (8 bitet) haszn lt. Az  llom sok sz m t ez 254- re, vagy az alkalmazott cĄmz‚si m˘dszer fggv‚ny‚ben m‚g kevesebbre kor- l tozta. Ez azt is megk”vetelte, hogy a lok lis k”rzetben l‚v“ vala- mennyi amat“r sz m ra valakinek ki kellett jel”lnie ezeket az ”nk‚nyes cĄmeket. 1982. elej‚n az Amateur Radio Research and Development Corpora- tion /AMRAD/ tanulm nyozni kedte az akkor haszn latban l‚v“ kapcsolati szint– protokollokat. A c‚ljuk az volt, hogy olyan protokollt javasol- janak, amely n‚h ny ‚v mŁlva, amikor a csomagkapcsolt r di˘k sz ma meg- n“, nem fog jelent“sebb korl toz˘ t‚nyez“kkel rendelkezni. Ennek a mun- k nak eredm‚nye az az aj nl s volt, amely a CCITT X. 25 2. szint– LAPB protokoll kicsit m˘dosĄtott v ltozat nak haszn lat t javasolta. Ez a protokoll az American National Standards Institute /Amerikai Szabv ny- gyi Hivatal, ANSI/ kiegyenlĄtett zemm˘dŁ Advanced Data Communications Control Procedure-ja (Fejlett Adatkommunik ci˘ vez‚rl“ elj r s, ADCCP) r‚sz‚nek tekinthet“. 1982. jŁnius ban az AMRAD ‚s a New Jersey-i Radio Amateur Telecommunica- tions Society /RATS/ egy sor l‚st tartottak. K‚t d”nt“ tan cskoz sra kerlt sor a virginiai Viennaban, melyeken az AX.25 protokollt t rgyal- t k meg. Ezeken a t rgyal sokon r‚sztvett Gordon Beattie N2DSY, Jon Bloom KE3Z, Dave Borden K8MMO, Terry Fox WB4JFI, Paul Rinaldo W4RI ‚s Eric Scace K3NA. Mind a kapcsolati, mind a h l˘zati szint– protokollt ekkor defini lt k. Mivel mindk‚t szint a CCITT X. 25 aj nl s n alapult, Łgy d”nt”ttek, hogy k”vetik az AT&T  ltal k”vetett mint t (a Bell sz m ra k‚szlt BX.25) ‚s ezt az Łj protokollt Amat“r X. 25-nek, vagyis AX.25- nek fogj k hĄvni. Ezut n Terry Fox elk‚szĄtette a kapcsolati szint– pro- tokoll dokument ci˘j t, amelyet m s, csomagkapcsolt r di˘kkal kĄs‚rlete- z“ amat“r”k k”z”tt k”r”ztek, hogy megjegyz‚seikkel kieg‚szĄts‚k azt. A h l˘zati szint– javaslatot tov bbi tanulm nyoz sra aj nlott k. Eric Scace felbecslhetetlen ‚rt‚k– ismereteket tudott nyŁjtani a CCITT X.25-r“l, hiszen annak “ az egyik szerz“je. Az AX.25 fejl“d‚s‚nek k”vetkez“ l‚p‚s‚re 1982. okt˘ber‚ben kerlt sor. Thomas Clark W3IWI a The Tadio Amateur Satelite Corporation (AMSAT) el- n”ke vend‚gl l tta az amat“r csomagkapcsolt r di˘ akkori vezet“ szem‚- lyis‚geit. Ezen a tal lkoz˘n az AMSAT, az ARRL Amateur Radio Digital Communication Ad Hoc bizotts ga, a Pacific Packet Radio Society /PPRS/, a St. Louis Amateur Packet Radio /SLAPR/ ‚s a Tucson Amateur Packet Ra- dio Corporation /TAPR/ k‚pviseltett‚k magukat. Ezen a tal lkoz˘n az AMRAD 1.1. AX25 kapcsolati szint– protokollj t kis m‚rt‚kben m˘dosĄtott k, ‚s ezt a v ltozatot elfogadt k. Ha az AX.25 puszt n egy ‚rdekes fogalmazv ny lenne, Łgy ez a dokumentum nem l‚tezne. Az AX.25 protokoll implement ci˘inak software fejleszt‚se terlet‚n ”nk‚nt dolgoz˘k er“feszĄt‚s‚nek k”sz”nhet“en ma a csomagkap- csolt r di˘ vir gzik. Az 1982-ben az AMSAT-n l tal lkoz˘ ut n nem sok- kal az AX.25 szerinti csomagkapcsolt r di˘jelek kezdtek megjelenni az ‚terben. Az a gyorsas g, amellyel az AX.25-t beleintegr lt k a TAPR TNC k rty j ra, a TAPR software fejleszt‚s‚vel foglalkoz˘ csoport rendkĄvli er“feszĄt‚s‚nek volt k”sz”nhet“, els“sorban olyan elsz nt ‚s kitart˘ csomagkapcsolt r di˘rajong˘knak, mint Dave Henderson KD4L, Margaret Mor- rison KV7D, ‚s Harold Proce NK6K. Hamarosan m r a VADCG  ramk”re is m–- k”d”tt, m‚gpedig Hank Magnuskinek (KA6M) k”sz”nhet“en, aki az eredeti Lockhart f‚le software-t m˘dosĄtotta annak ‚rdek‚ben, hogy megval˘sĄt- sa az Łj protokollt. Az AX.25 kapcsolati szint– protokollr˘l sz˘l˘ els“ nyilv nos k”zlem‚ny az 1983. m rcius ban tartott Second Amateur Radio Computer Network Con- ference-en (M sodik Amat“r R di˘s Sz mĄt˘g‚ph l˘zati Konferenci n) tar- tott el“ad s volt. Ezut n az ARRL Amateur Radio Digital Communication Ad Hoc bizotts ga bizonyos javĄt sokat ‚s v ltoztat sokat hajtott v‚gre rajta. 1983. jŁlius ban a nyugati parton m–k”d“ csomagkapcsolt r di˘s csoportok ”sszegy–ltek, hogy l‚trehozz k a WESTNET-et annak ‚rdek‚ben, hogy San Diego-t˘l San Francisco-ig ”sszekapcsolj k a csomagkapcsolt r - di˘  tj tsz˘kat. A WESTNET csoport elhat rozta, hogy az AX.25 kapcsolati szint– cĄmmez“j‚t megn”veli, hogy hozz ilessz‚k nyolc  tj tsz˘  llom s- hoz. Ezt a m˘dosĄt st az ARRL bizotts ga az 1983. novemberi washingtoni l‚s‚n elfogadta. Ezen az l‚sen nem d”nt”ttek a nyugt z s k‚r‚s/v‚ge bitkezel‚s‚r“l. Amikor a bizotts g 1984.  prilis ban Trentonban Łjb˘l ”sszelt. Phil Karn KA9Q javaslatot tett a nyugt z s k‚r‚s/v‚ge bittel kapcsolatos probl‚ma megold s ra. Javaslat t k”z”lte a DEX ‚s a csomag- kapcsolt r di˘klub Łjs gja, majd k‚s“bb a bizotts g elfogadta. Itt kell megemlĄteni, hogy m r csak a csomagkapcsolt r di˘ Łtt“r“inek kollektĄv er“feszĄt‚s‚b“l ad˘d˘an is ez a dokuemntum sokak k”z”s m–ve. Kl”n k”sz”net illeti meg Chuck Greent (N0ADA), Lyle Johnsont (WA7GXD), Phil Karut (KA9Q), Paul Newlandet (AD7I) Harold Pricet (NK6K) ‚s Eric Scacet (K3NA) l‚nyegl t˘ ‚s segĄt“k‚sz megjegyz‚seik‚rt. Az ARRL Digital Communication Ad Hoc Bizotts ga ”nt”tte v‚gs“ form ba ezt a protokollt ‚s hagyta j˘v , hogy az ARRL igazgat˘ tan csa el‚ ter- jessz‚k. A protokoll bizotts gi j˘v hagy sa nem jelenti szks‚gszer–en azt, hogy a bizotts g valamennyi tagja a j˘v hagy sra szavazott. A j˘v - hagy s id“pontj ban a Bizotts g a k”vetkez“ szem‚lyekb“l  llt: Paul R. Rinaldo W4RI. eln”k Douglas Lockhhart VE7APU Marshall Quiat A6OX Wally Linstruth WA6JPR Dennis Connors KD2S Henry S. Magnuski KA6M Terry Fox WB4JFI Eric L. Scace K3NA Lyle Johson WA7GXD Paul Newland AD7I TARTALOMJEGYZK 2. Az AX. 25 kapcsolati szint– protokoll specifik ci˘ja 2.1 A protokoll c‚lja ‚s hat˘k”re 2.2. A keretstruktŁra 2. 2. 1 A flag mez“ 2. 2. 2. A cĄmmez“ 2. 2. 3 A vez‚rl“mez“ 2. 2. 4. A protokollazonosĄt˘ mez“ 2. 2. 5 Az inform ci˘mez“ 2. 2. 6 A bitbeszŁr s 2. 2. 7 A keretellen“rz“ bitsorozat 2. 2. 8 A bit tvitel sorrendje 2. 2. 9 Az ‚rv‚nytelen keret 2. 2. 10. A kerett”rl‚s 2. 2. 11. A keretek k”z”tti id“ kit”lt‚se 2. 2. 12. ™sszek”ttet‚si csatorna llapotok 2. 2. 13. A cĄmmez“ k˘dol sa 2.2.13.1 Az  tj tsz˘ n‚lkli cĄmmez“ k˘dol sa 2.2.13.2 A 2. szint–  tj tsz˘ cĄmk˘dol sa 2.2.13.3 T”bbsz”r”s  tj tsz s zemm˘d 2. 3. 1. Az elj r s elemei 2. 3. 2 A vez‚rl“mez“ form tumai ‚s az  llapotv lto- z˘k 2.3.2.1.1 Az inform ci˘- tviteli form tum 2.3.2.1.2 A felgyeleti form tum 2.3.2.1.3 A sz mn‚lkli form tum 2.3.2.2 A vez‚rl“mez“ param‚terei 2.3.2.3 A sorsz mok 2.3.2.4 Keretv ltoz˘k ‚s sorsz mok 2.3.2.4.1 Az ad si  llaptv ltoz˘k V(S) 2.3.2.4.3 A v‚teli  llapotv ltoz˘ V(R) 2.3.2.4.4 A v‚teli sorsz m N/R 2.3.3 A nyugt z s k‚r‚s/v‚ge bit funkci˘ 2.3.4 A vez‚rl“mez˘ k˘dol sa parancs ‚s v lasz eset‚n 2.3.4.1 Az inform ci˘ parancskeret vez‚rl“mez“je 2.3.4.2 A felgyeleti keretvez‚rl“ mez“je 2.3.4.2.1 A v‚telk‚sz (RR) parancs ‚s v lasz 2.3.4.2.2 A vev“ nem v‚telk‚sz (RNR) parancs ‚s v lasz 2.3.4.2.3 A visszautasĄt s (REJ) parancs ‚s v lasz 2.3.4.3 A sz mn‚lkli keretvez‚rl“ mez“je 2.3.4.3.1 Aszinkron kiegyenlĄtett zemm˘d be llĄt sa (SABM) parancs 2.3.4.3.2 Lebont s (DISC) parancs 2.3.4.3.3 Csomaghiba (FRMR) v lasz 2.3.4.3.4 Sz mn‚lkli keret nyugt z s (UA) v lasz 2.3.4.3.5 Sz‚tkapcsolt  llapot (DM) v lasz 2.3.4.3.6 Sz mn‚lkli inform ci˘ (UI) csomag 2.3.5 Kapcsolati hibajelz‚s ‚s vissza llĄt s 2.3.5.1 DXE foglalt  llapot 2.3.5.2 Ad si sorsz mhiba 2.3.5.3 VisszautasĄt s (REJ) ut ni ism‚tl‚s k‚r‚s 2.3.5.4 Id“zĄt‚si hiba ut ni vissza llĄt s 2.3.5.4.1 Visszat‚r‚s T1 id“zĄt“ miatt 2.3.5.4.2 Visszat‚r‚s T3 id“zĄt“ miatt 2.3.5.5 rv‚nytelen csomag vagy kontrollszumma hiba 2.3.5.6 CsomagvisszautasĄt si  llapot 2.4 Az AX. 25 protokoll elj r sainak leĄr sa 2.4.1 A cĄmmez“vel v‚gzett m–veletek 2.4.1.1 A cĄminform ci˘ 2.4.1.2 Parancs/v lasz elj r s 2.4.2 A nyugt z s k‚r‚s/v‚ge bittel v‚gzett m–veletek 2.4.3 Az ”sszek”ttet‚s fel‚pĄt‚se ‚s lebont s ra haszn lt elj r sok 2.4.3.1 A LAPB m˘dusŁ ”ssezk”ttet‚s fel‚pĄt‚se 2.4.3.2 Az inform ci˘ tviteli f zis 2.4.3.3 A kapcsolat lebont sa 2.4.3.4 A lebontott  llapot 2.4.3.5 štk”z‚si helyre llĄt s 2.4.3.5.1 štk”z‚s f‚lduplex k”rnyezetben 2.4.3.5.2 Sz mn‚lkli parancsok tk”z‚se 2.4.3.5.3 DM tk”z‚se SABM vagy DISC parancsokkal 2.4.3.6 Kapcsolat n‚lkli m–k”d‚s 2.4.4 Az inform ci˘ tviteli elj r sok 2.4.4.1 I keretek ad sa 2.4.4.3 Sorrendhib s keretek v‚tele 2.4.4.5 Nyugt z s v‚tele 2.4.4.6 VisszautasĄt s v‚tele 2.4.4.7 RNR keret v‚tele 2.4.4.8 Foglalts g jel kld‚se 2.4.4.9 Nyugt z sra v r s 2.4.5 KeretvisszautasĄt si  llapot 2.4.6 Alaphelyzetbe  llĄt si elj r s 2.4.7 A rendszert meghat roz˘ param‚terek felsorol sa 2.4.7.1 Id“zĄt“k 2.4.7.1.1 T1 nyugt z s id“zĄt“ 2.4.7.1.2 T2 v lasz k‚sleltet“ id“zĄt“ 2.4.7.1.3 T3 inaktĄv kapcsolat id“zĄt“ 2.4.7.2 Ism‚tl‚sek maxim lis sz ma (N2) 2.4.7.3 Az I mez“n belli byte-ok maxim lis sz ma 2.4.7.4 A kezel‚sre v r˘ I keretek maxim lis sz ma 1. sz. Mell‚klet SZ˘JEGYZK 2. sz. Mell‚klet IRODALOMJEGYZK 3. sz. Mell‚klet IMPLEMENTLSI MEGJEGYZSEK 4. sz. Mell‚klet LLAPOT TBLZATOK 2. AZ AX 25 KAPCSOLATI SZINTš PROTOKOLL SPECIFIKCI˘JA 2.1. A PROTOKOLL CLJA S HAT˘K™RE Annak ‚rdek‚ben, hogy k‚t termin l k”z”tti megbĄzhat˘ adat tviteli mechanizmust biztosĄtsunk, defini lni kell azt a protokollt, mely adni ‚s venni tud adatokat kl”nb”z“ kommunik ci˘s kapcsolatokon keresztl. Az AX.25 kapcsolati szint– protokollt arra tervezt‚k, hogy - fggetlenl att˘l, hogy m s szint l‚tezik vagy sem - ezt a szog ltat st biztosĄtsa. Ez a protokoll figyelembe veszi az ISO 3309 4335-”s aj nl sait - bele- ‚rtve a DAD 1 ‚s 2-t - valamint a 6256 magas szint– adatkapcsolat vez‚r- l‚st (HDLC-t). A protokoll az ezekben a dokumentumokban tal lhat˘ termi- nol˘gi t haszn ja. Figyelembe veszi az ANSI X366-t is, amely a kiegyen- lĄtett zemm˘dŁ ADCCP-t Ąrja le. A protokoll elvileg a CCITT X.25 aj nl s t k”veti, a kiterjesztett cĄm- mez“ ‚s sz mn‚lkli inform ci˘csomag hozz t‚tel‚nek kiv‚tel‚vel. K”veti a CCITT-nek a Q921 (LAPD) aj nl s nak elveit is a cĄmmez“vel megkl”n- b”ztetett, egyetlen csatorn n t”rt‚n“ t”bbsz”r”s kapcsolatok haszn lat - ban. A definĄci˘ szerint ez a protokoll egyform n j˘l fog m–k”dni f‚l- duplex vagy duplex amat“r r di˘s viszonyok k”z”tt. A protokollt arra tervezt‚k, hogy egyform n j˘l m–k”dj”n k‚t amat“r  l- lom s k”z”tti k”zvetlen kapcsolat vagy egy  llom s ‚s egy multiporttal rendelkez“ kontroller k”z”tti kapcsolat eset‚n. Jelen protokoll enged‚lyezi, ha az eszk”z erre alkalmas, eszk”z”nk‚nt egyn‚l t”bb kapcsolati szint– ”sszek”ttet‚s l‚trehoz s t. Jelen protokoll nem tiltja az ”nmag val val˘ ”sszekapcsol˘d st. ™nmag - val val˘ ”sszek”ttet‚sr“l akkor besz‚lhetnk, amikor az eszk”z a csomag forr sak‚nt ‚s cĄmzettjek‚nt saj t cĄm‚t haszn lva saj t mag val hozza l‚tre a kapcsolatot. ( Ez ad lehet“s‚get a berendez‚s ‚leszt‚sekor, hogy egy  tj tsz˘  llom s segĄts‚g‚vel saj t berendez‚ snket teszteljk. A legt”bb kapcsolati szint– protokoll elfogadja, hogy egy  ltal ban DCE- nek vagy adat ramk”ri v‚gberendez‚snek nevezett els“dleges (vagy master) eszk”z egy vagy t”bb, vagy  ltal ban DTE-nek vagy adatv‚gberendez‚snek nevezett egy vagy t”bb m dodlagos (vagy slave) eszk”zh”z kapcsol˘djon. Az ilyen tĄpusŁ kiegyenlĄtetlen zemm˘d az osztott RF amat“r r di˘s k”- rlm‚nyek k”z”tt nem praktikus. Ehelyett az AX.25 felt‚telezi, hogy az ”sszek”ttet‚s mindk‚t v‚gz“d‚se azonos oszt lyŁ. Ilym˘don az AX.25 ki- ksz”b”li azt, hogy k‚t kl”nb”z“ oszt lyŁ berendez‚st haszn ljanak. A DXE kifejez‚s jelen protokoll specifik ci˘ban az amat“r csomagkapcsolt r di˘ban tal lhat˘, kiegyenlĄtett tĄpusŁ berendez‚s leĄr s ra szolg l. Valamennyi fejezet 2-vel kezd“dik, amely az OSI protokoll szintet jelzi. 2.2 A keret-struktŁra A kapcsolati szint– csomagkapcsolt r di˘n l az adatokat keretnek (vagy csomagnak) nevezett kis adatblokkokban t”rt‚nik az  tvitel. Minden keret (csomag) t”bb, mez“nek nevezett kisebb csoportb˘l  ll. Az 1. sz.  br n l that˘ a keret h rom alaptĄpusa. Az els“  tvitt bit az  bra bal oldal n tal lhat˘. Els“ elkld”tt bit _______________________________________________________________________ Flag CĄm Vez‚rl‚s FCS Flag 01111110 112/560 bit 8 bit 16 bit 01111110 ------------------------------------------------------------------------ 1. a) sz.  bra U ‚s S tĄpusŁ keret fel‚pĄt‚se Els“ elkld”tt bit ________________________________________________________________________ Flag CĄm Vez‚rl‚s PID Inform ci˘ FCS Flag 01111110 112/560 bit 8 bit 8 bit N*8 bit 116 bit 01111110 ------------------------------------------------------------------------ 1. b) sz.  bra Inform ci˘s keret fel‚pĄt‚se Mindegyik mez“ egy byte hosszŁ. Mivel a flag mez“ feladata a keret hat - rol sa, minden keretnek mind az elej‚n, mind a v‚g‚n megjelenik. K‚t ke- ret osztozhat ugyanazon a flagen, amely jel”li az el“z“ keret v‚g‚t ‚s a k”vetkez“ elej‚t. A flag  ll egy darab z‚rusb˘l, az azt k”vet“ 6 db egyesb“l ‚s az eg‚szet lez r˘ Łjabb z‚rusb˘l, vagyis 01111110 (hexa 7E) lesz. A bitbeszŁr s eredm‚nyek‚nt (l sd a 2.2.6. sz. fejezetet) ez a bitsorozat (szekvencia) a teljes kereten bell sehol m shol nem jelen- het meg. 2.2.2 A cĄmmez“ A cĄmmez“ a keret (a csomag) forr s nak ‚s cĄmzettj‚nek azonosĄt s ra szolg l. EznkĄvl a cĄmmez“ tartalmazza a parancs/nyugt z s (v lasz) in- form ci˘t ‚s azt, hogy szks‚g van-e 2 szint–  tj tsz si m–veletre. A cĄmmez“ k˘dol s t a 2.2.13. fejezet Ąrja le. 2.2.3. A vez‚rl“mez“ A vez‚rl“mez“ az  tvitt keret tĄpus nak azonosĄt s ra szog l. 1 byte hosszŁ, k˘dol s t a 2.3.2.1 fejezet Ąrja le. 2.2.4. A protokollazonosĄt˘ mez“ (PID mez“) A protokollazonosĄt˘ csak az inform ci˘tartalmŁ kereten (I vagy UI) bell jelenik meg. Ez azt azonosĄtja, hogy - ha egy ltal n erre szks‚g van - milyen fajta 3-as szint– protokollt haszn l a rendszer. Maga a PID nincs benne a 8 bites sorozatokb˘l ”ssze ll˘ teljes inform - ci˘mez“ben. A PID k˘dol sa a k”vetkez“: M L S S B B yy01yyyy Implement lt 3-as szint– AX.25. yy10yyyy Implement lt 3-as szint– AX.25. 11001100 Implement lt bels“ protokoll szerinti t viratot tartalmaz˘ 3-as szint– r‚teg. 11001101 Implement lt 3-as szint– cĄm felbont˘ protokoll 11110000 Nincs implement lt 3-as szint 11111111 Escape karakter. A k”vetkez“ byte tov bbi 3-as szint– pro- tokoll inform c˘t tartalmaz. Megjegyz‚s Az y valamennyi haszn lt kombin ci˘t jelzi. A fentebb felsoroltakt˘l elt‚r“ yy11yyyy ‚s yy00yyyy valamennyi form ja jelenleg a j”vend“ 3-as szint– protokoll sz m ra van fenntartva. Ezeknek a form tumoknak eloszt sa az amat“r”k megegyez‚s‚nek k‚rd‚se. Javasol- juk, hogy azok, akik a 3-as szint– protokoll l‚trehoz s val foglalkoznak, a javasolt k˘dol si rendszer gy‚ben foruduljanak az ARRL Digital Commu- nications Ad Hoc Bizotts g hoz. 2.2.5 Az inform ci˘mez“ Az inform ci˘mez“ feladata az adatok tov bbĄt sa az ”sszek”ttet‚s egyik v‚g‚t“l a m sikig. Az inform ci˘mez“ (1 mez“) csak h rom tĄpusŁ ke- reten bell megengedett: az I tĄpusŁ , az UI tĄpusŁ ‚s az FRMR tĄpusŁ kereten bell. Az I mez“ maximum 256 byte hosszŁ lehet, a byte-ok eg‚sz sz mŁ t”bbsz”r”s‚b“l ‚pl fel. Ezek a megszorĄt sok az inform ci˘ bit- beszŁr s el“tti  llapot ra vonatkoznak, amint azt a 2.2.6. fejezet len- tebb potosan leĄrja. Az inform ci˘mez“ben (1 mez“ben) lev“ minden infor- m ci˘ v ltoztat s n‚lkl halad  t az ”sszek”ttet‚sen, kiv‚ve a nulla bit beszŁr st (l sd 2.2.6-t), mely ahhoz szks‚ges, hogy megadad lyozza a flag byte-ok v‚letlen megjelen‚s‚t az inform ci˘mez“ben. 2.2.6. A bit beszŁr s Annak ‚rdek‚ben, hogy a fentebb emlĄtett flag szekvencia sehol se jelen- jen meg v‚letlenl a kereten bell, az ad˘ llom s figyeli a bitsorozatot ‚s minden ”t”dik "1" ut n beszŁr egy "0" bitet. A keret v‚telekor vala- h nyszor egym s ut n ”t darab "1" -t vesz a vev“, az ”t darab "1" ‚rt‚k– bitet k”vet“ "0" bitet kidobja. 2.2.7 A keretellen“rz“ bitsorozat A keretellen“rz“ bitsorozat (FCS) egy 16 bitb“l  ll˘ sz m, amelyet mind az ad˘, mind a vev“ llom s a csomagb˘l sz mol ki. Ezt arra haszn lj k, hogy biztosĄts k, a keretet nem hamisĄtja meg az az  tviteli k”zeg, amelyen az ad˘t˘l a vev“ig eljut a keret. Az ISO 3309 (HDLC) aj nl sai szerint kell kisz mĄtani. ( az elj r s hasonl˘ mint a parit sk‚pz‚s- n‚l, de ann l j˘val bonyolultabb, viszont sokkal jobb hat sfokkal jelzi a hib t. 2.2.8. A bit tvitel sorrendje Az FCS mez“ kiv‚tel‚vel az AX.25 keret valamennyi mez“je Łgy kerl ad s- ra, hogy valamennyi byte legkisebb hely‚rt‚k– bitje az els“ ad sra ke- rlt bit. Az FCS mez“ eset‚n a legnagyobb hely‚rt‚k– bit kerl el“sz”r ad sra. 2.2.9. Az ‚rv‚nytelen keret A nyit˘ ‚s a z r˘ flageket is figyelembe v‚ve, minden 136 bitn‚l r”vi- debb keretet, nyit˘- vagy z r˘flag n‚lkli, vagy nem eg‚sz byte-okb˘l ( a byte-ok nem eg‚sz sz mŁ t”bbsz”r”s‚b“l) fel‚pl“ valamennyi keretet a kapcsolati szinten ‚rv‚nytelen keretnek tekintenek. L sd m‚g 2.4.4.4.-t. 2.2.10. A kerett”rl‚s Ha egy keretet id“ el“tt t”r”lni kell, legal bb 15 db "1"-t kell folya- matosan kldeni bit-beszŁr s n‚lkl. 2.2.11. A keretek k”z”tti id“ kit”lt‚se Amikor arra van szks‚g, hogy a DXE az ad˘j t bekapcsolva tartsa akkor is, amikor val˘j ban nem ad kereteket, a keretek k”z”tti id“t egym st k”vet“ flagekkel kell kit”lteni. 2.2.13. A cĄmmez“ k˘dol sa Valamennnyi keret cĄmmezej‚be mind a forr s, mind a cĄmzett amat“r hĄv˘- jel‚t be kell Ąrni. A m soldlagos  llom sazonosĄt˘ (SSID) kiv‚tel‚vel a cĄmmez“ csak nagybet–s alfa (A... Z) ‚s numerikus ASCII (0... )) kar- katerekb“l  llhat. Ha 2-es szint– amat“r " tj tsz˘kat" haszn lnak, az “ hĄv˘jelknek is benn kell lennik a cĄmmez“ben. A HDLC cĄmmez“ egy byte-n l hosszabbra ki van terjesztve olym˘don, hogy minden byte legkisebb helyi‚rt‚k– bitj‚t " kiterjeszt“ bit"- nek jel”li ki. A kiterjeszt“ bitet minden byte v‚g‚n "0" ‚rt‚k–re  llĄtj k, hogy azt jelezz‚k, a k”vetkez“ byte tov bbi cĄminform ci˘t tartalmaz, illet- ve "1" ‚rt‚k–re  llĄtj k, hogy azt jelezz‚k, a HDLC cĄmmez“ben ez volt az utols“ byte. Annak ‚rdek‚ben, hogy helyet teremtsenek ennek a kiter- jeszt“ bitnek, az Az Amat“r R di˘ hĄv˘jel-inform ci˘ja egy bittel balra van tolva. 2.2.13.1 Az  tj tsz s n‚lkli cĄmmez“ k˘dol sa Ha 2-es szint–  tj tsz˘k nem kerlnek felhaszn l sra, a cĄmmez“t a 2. sz.  bra szerint kell k˘dolni. A cĄmzett cĄme annak az amat“r r di˘ llo- m snak a hĄv˘jele ‚s SSID-je, amelynek a csomagot cĄmezt‚k, mĄg a forr s cĄme a csomagot kld“  llom s amat“r hĄv˘jel‚t ‚s SSID-j‚t tartalmazza. Ezek a hĄv˘jelek csak a 2-es szint– AX.25 ”sszek”ttet‚s k‚t v‚g‚nek a hĄv˘jelei. Az els“ elkld”tt byte A keret cĄmmez“je Ú---Ä------------------------------Â------------------------------------ż ł A cĄmzett cĄme ł A forr s cĄme ł Ă----------------------------------Ĺ------------------------------------´ ł A1 A2 A3 A4 A5 A6 A7 ł A8 A9 A10 A11 A12 A13 A14 ł Ŕ----------------------------------Á------------------------------------Ů 2.sz.  bra Az  tj tsz s n‚lkli cĄmmez“ k˘dol sa Az A1-t“l A14-ig terjed“ 14 db byte a cĄmmez“n bell k‚t cĄm-almez“t al- kot. A cĄmzett alcĄme egy byte hosszŁ (A1-t“l A7-ig). Ez kerl el“sz”r ad sra. Ez a cĄm-bitsorozat a csomagok v‚tel‚t v‚gz“ vev“k sz m ra a csomag t”bbi r‚sz‚nek v‚tele alatt id“t biztosĄt arra, hogy megvizsg l- j k a cĄmzett cĄm almezej‚t, vajon nem nekik cĄmezt‚k-e a csomagot. Ezu- t n kerl ad sra a forr s cĄme az A8-t˘l az A14-ig terjed“ byte-okban. Mindk‚t almez“t hasonl˘ m˘don kell k˘dolni, kiv‚ve a cĄmmez“ utols˘ byte-j t, melynek HDLC cĄmkiterjeszt“ bitj‚t "1"-be kell  llĄtani. Mindegyik cĄm-almez“ v‚g‚n  ll egy byte, amely a m sodlagos  llom sazo- nosĄt˘t (SSID) tartalmazza. Az SSID almez“ lehet“v‚ teszi az amat“r  l- lom s kezel“j‚nek, hogy egyn‚l t”bb csomagkapcsolt  llom s dolgozzon azonos hĄv˘jellel. Ez p‚ld ul akkor hasznos, amikor az amat“r az ad˘ l- lom sa mellett egy  tj tsz˘t is akar zemeltetni. A C biteket (l sd a 2.4.1.2-t) ‚s a H bitet (l sd a 2.2.13.2-t) szint‚n tartalmazza ez a byte. A byte-on bell a k‚s“bbi felhaszn l s c‚ljaira m‚g fenn van tartva k‚t tov bbi bit. A 3 a)  bra egy tipikus AX.25 keretet mutat  tj tsz˘ n‚lkli zemm˘d eset‚re: Ú------------------------------------------------------------ż ł łbyte ASCII Bin ris adatok Hex adatokł Ă------------------------------------------------------------´ ł łFlag 01111110 7E ł łA1 K 10010110 96 ł łA2 8 01110000 70 ł łA3 M 10011010 9A ł łA4 M 10011010 9A ł łA5 0 10011110 9E ł łA6 bet–k”z 01000000 40 ł łA7 SSID 11100000 E0 ł łA8 W 10101110 AE ł łA9 B 10000100 84 ł łA10 4 01101000 68 ł łA11 J 10010100 94 ł łA12 F 10001100 8C ł łA13 I 10010010 92 ł łA14 SSID 01100001 61 ł łControl 1 00111110 3E ł łFID nincs 11110000 FO ł łFCS 1. r‚sz xxxxxxxxx HH ł łFCS 2. r‚sz xxxxxxxxx HH ł łFlag 01111110 7E ł Ă------------------------------------------------------------´ łBit-pozĄci˘ 76543210 ł Ŕ------------------------------------------------------------Ů 3.a)  bra tj tsz s n‚lkli keret Az  br n egy I tĄpusŁ keret (csomag) l that˘, amely a WB$FFI-t“l (SSID= 0) nem megy  t 2-es szint–  tj tsz˘n a KSMMD fel‚ (SSID=0) 3-as szint– protokoll nincs. A P/F bit be van billentve, a v‚teli sorsz m - N(R) - ‚rt‚ke 1, az ad si sorsz m - N(S) - ‚rt‚ke pedig 7. 2.2.13.1.1 A cĄmzett almez“j‚nek k˘dol sa A 3. sz.  br n l that˘, hogyan helyezkedett el az amat“r hĄv˘jel a cĄmzett almez“j‚ben, amely az A1-A7 byte-okat foglalja el. Ú--------------------------------------------------------------ż łByte ASCII Bin ris adatok Hex adatok ł Ă--------------------------------------------------------------´ ł ł łA1 W 10101110 AE ł łA2 B 10000100 84 ł łA3 4 01101000 68 ł łA4 J 10010100 94 ł łA5 F 10001100 8C ł łA6 I 10010010 92 ł łA7 SSID CRRSSID0 ł Ă--------------------------------------------------------------´ łBit-pozĄci˘ 76543210 ł Ŕ--------------------------------------------------------------Ů 3. sz.  bra A cĄmzett mez“j‚nek k˘dol sa Ahol (1) A fels“ byte (A1) az els“ ad sra kerl“ byte. Mindegyik byte- n l a 0- s bit kerl el“sz”r ad sra, a 7-es bit pedig utolj ra. (2) Mindegyik byte els“ bitje (LSB vagy 0- s bit) a HDLC cĄmkiterjeszt“ bit, amely mindig z‚rus ‚rt‚k– a cĄmmez“ utols˘ byte-j nak kiv‚tel‚vel, ahol ‚rt‚ke 1. (3) Az "R" jel– bitek a tartal‚k bitek, amelyek egy‚ni h l˘zatokban megegyez‚ses alapon haszn lhat˘k fel. Ha nem haszn lj k, "1" ‚rt‚k–re kell  llĄtani. (4) A "C" jel– bit az AX.25 keret parancs/v lasz bitjek‚nt kerl felhaszn l sra a 2.4.1.2 szerint. (5) A hĄv˘jel karakterei a szabv nyos h‚tbites ASCII k˘d (csak a nagybet–k), amelyek a byte h‚t baloldali bitjek‚nt szerepelnek, hogy helyet biztosĄtsanak a cĄmkiterjeszt“ bitnek. Ha a hĄv˘jel hatn l ke- vesebb karaktert tartalmaz, akkor be kell iktatni ASCII bet–k”z”ket a hĄv˘jel utols˘ karaktere ‚s az SSID byte k”z‚. (6) A 0000 SSID az els“dleges AX.25  llom s sz m ra van fenntartva. Ez szabv nyos SSID-t vezet be azon "k”z”ns‚ges"  llom sok sz m ra, amelye- ket els“dleges  llom sk‚nt haszn lnak. 2.2.13.2. 2-es szint–  tj tsz˘ cĄmk˘dol sa Ha a csomag 2-es szint– csomagkapcsolt  tj tsz˘n vagy  tj tsz˘kon megy  t, a cĄmmez“ v‚g‚hez egy tov bbi cĄm-almez“t csatolnak. Ez a kieg‚szĄ- t“ almez“ a felhaszn lt  tj tsz˘, illetve  tj tsz˘k hĄv˘jel‚t, illetve hĄv˘jeleit tartalmazza. Ez lehet“v‚ teszi, hogy egyn‚l t”bb  tj tsz˘ dolgozzon ugyanazon az RF csatorn n. Ha ez az almez“ l‚tezik, Łgy a forr s almez“j‚nek utols˘ byte-j ban a cĄmkiterjeszt“ bit null ra van  l- lĄtva, jelezve ezzel, hogy tov bbi cĄmmez“ adat k”vetkezik. Az  tj tsz˘ cĄm-almez“ ugyanŁgy van k˘dolva, mint a cĄmzett ‚s a forr s cĄm-almez“, kiv‚ve az utols˘ byte "H" bitnek nevezett MSB bitj‚t. A H bit azt jel- zi, hogy a csomag  tj tsz sra kerlt vagy sem. Annak ‚rdek‚ben, hogy va- lamilyen m˘don jelezz‚k, ha egy csomag  tj tsz sra kerl, az  tj tsz˘ fel‚ fut˘ csomagban a H bitet z‚rus ‚rt‚k–re  llĄtj k. Az  tj tsz˘ a H bitet egyes ‚rt‚k–re  llĄtja, amikor a csomagot  tj tszotta. Az  llom sok figyelik a H bitet ‚s figyelmen kĄvl hagynak minden,  tj tsz˘ fel‚ halad˘ csomagot (felmen“  gi csomag), amikor  tj tsz˘n keresztl dolgoznak. A 4. sz.  br n l that˘, hogyan kell az  tj tsz˘ cĄm- almez“t k˘dolni. A 4 a) sz.  bra egy p‚ld t mutat be az  tj tsz s ut ni teljes csomagra. Ú-----------------------------------------------------------------------ż ł Byte ASCII Bin ris adatok Hex adatok ł Ă-----------------------------------------------------------------------´ ł A15 W 10101110 AE ł ł A16 B 10000100 84 ł ł A17 4 01101000 68 ł ł A18 J 10010100 94 ł ł A19 F 10001100 8C ł ł A20 I 10010010 92 ł ł A21 SSID HRRSSID1 ł Ă-----------------------------------------------------------------------´ ł Bit-pozĄci˘ 76543210 ł Ŕ-----------------------------------------------------------------------Ů 4. sz.  bra tj tsz˘ cĄmk˘dol sa Ahol: 1) A fels“ byte az els“ ad sra kerl“ byte, ‚s mindegyik byte-n l a 0- s bit kerl el“sz”r ad sra, a 7-es bit pedig utolj ra. 2) Amint azt fentebb a forr s ‚s a cĄmzett cĄm-almez“j‚n‚l t rgyaltuk, mindegyik byte 0- s bitje a HDLC cĄmkiterjeszt“ bit, amely mindig "0" ‚rt‚k–, kiv‚ve az utols˘ cĄmbyte-ot, amelyn‚l "1" ‚rt‚k– lesz. 3) Az "R" bitek hasonl˘ m˘don vannak fenntartva, mint a forr s ‚s a cĄmzett almez“j‚n‚l. 4)A "H" bit az  tj tsz st jelz“ bit. rt‚ke mindig "0", amikor a csomag nem volt  tj tszva, ‚s az  tj tsz˘ "1" ‚rt‚kre  llĄtja a csomag  tj tsz sakor. Ú-----------------------------------------------------------------ż ł Byte ASCII Bin ris adatok Hex adatok ł Ă-----------------------------------------------------------------´ ł Flag 01111110 7E ł ł A1 K 10010110 96 ł ł A2 8 01110000 70 ł ł A3 M 10011010 9A ł ł A4 M 10011010 9A ł ł A5 0 10011110 9E ł ł A6 bet–k”z 01000000 40 ł ł A7 SSID 11100000 E0 ł ł A8 W 10101110 AE ł ł A9 B 10000100 84 ł ł A10 4 01101000 68 ł ł A11 J 10010100 94 ł ł A12 F 10001100 8C ł ł A13 I 10010010 92 ł ł A14 SSID 01100000 60 ł ł A15 W 10101110 AE ł ł A16 B 10000100 84 ł ł A17 4 01101000 68 ł ł A18 J 10010100 94 ł ł A19 F 10001100 8C ł ł A20 I 10010010 92 ł ł A21 SSID 11100011 E3 ł ł Control ł ł PID res 11110000 F0 ł ł FCS 1.r‚sz xxxxxxxx HH ł ł FCS 2.r‚sz xxxxxxxx HH ł ł Flag 01111110 7E ł Ă-----------------------------------------------------------------´ łBit-pozĄci˘ 76543210 ł Ŕ-----------------------------------------------------------------Ů 4. a. sz.  bra AX. 25-”s csomag  tj tsz s zemm˘dban A fenti csomag azonos a 3. a. sz.  br n l that˘val, kiv‚ve a hozz tett  tj tsz˘ cĄmalmez“t (WB4JFI, SSID=1). A H bit ‚rt‚ke "1", ami azt jelzi, hogy a csomag az  tj tsz˘ kimenet‚r“l ‚rkezik. 2.2.13.3. T”bbsz”r”s  tj tsz s zemm˘d A kapcsolati szint– AX.25 protokoll egy egyszer– keretir nyĄt˘ mecha- nizmust alkalmazva megengedi az zemel‚st egyn‚l t”bb  tj tsz˘n keresz- tl. Az  tj tsz˘ cĄm-almez“t kiterjesztve maximum 8  tj tsz˘ haszn lhat˘ Amikor egyn‚l t”bb  tj tsz˘cĄm szerepel, a forr s cĄm-almezeje ut n k”z- vetlenl k”vetkez“  tj tsz˘ cĄmet a t”bbsz”r”s  tj tsz˘sor els“  tj t- sz˘j nak cĄmek‚nt kell figyelembevenni. Amint a csomag  thalad az  t- j tsz˘k sor n minden egym s ut n k”vetkez“  tj tsz˘ a H bitet (az  t- j tsz st jelz“ bitet) az SSID bytej ban "1" ‚rt‚k–re  llĄtja, amellyel jelzi, hogy a csomagot sikeresen  tj tszotta. A csomagot semmilyen m s m˘don nem v ltoztatj k meg, kiv‚ve FDS, vagyis a keret ellen“rz“ bitso- rozat szks‚gess‚ v l˘ Łjb˘li kisz mĄt s t. A cĄmzett  llom s a cĄmme- z“ vizsg lat val meghat rozhatja a csomag  ltal megtett Łtvonalat. Az  tj tsz˘ cĄmeinek sz ma v ltoz˘. Az utols˘t kiv‚ve valamennyi  t- j tsz˘ cĄm cĄmkiterjeszt“ bitje "0", egyedl az utols˘  tj tsz˘ cĄm SSID-t tartalmaz˘ byte-ja kiv‚tel. Az utols˘  tj tsz˘ cĄm utols˘ byte- j n l a cĄmkiterjeszt“ bit "1" ‚rt‚k– lesz, jelezve a cĄmmez“ v‚g‚t. Meg kell jegyezni, hogy a kl”nb”z“ id“zĄt“k (l sd 2.4.7-et) Łgy  llĄ- tand˘k be, hogy kiegyenlĄts‚k azt a j rul‚kos k‚sleltet‚st, amely a cso- magnak a t”bbsz”r”s  tj tsz˘ gy–r–n val˘  thalad sakor ‚s az ugyenezen az Łton a forr shoz vissza‚rkez“ nyugt z s  thalad sakor jelentkezik. L that˘, hogy a t”bbsz”r”s  tj tsz s m–velete ideiglenes m˘dszer t voli  llom sok ”sszekapcsol s ra, mindaddig, mĄg a 3-as szint– protokoll nem kerl alkalmaz sra. Mihelyt a 3-as szint– protokoll rendszeresĄt‚sre ke- rl, az  tj tsz˘ gy–r– m˘dszere fokozatosan meg fog sz–nni. 2.3. Az elj r s elemei 2.3.1. Az elj r s elemeit azoknak a m–veleteknek a meghat roz s val de- fini ljuk, amelyek a v‚tel sor n jelentkeznek. 2.3.2. A vez‚rl“mez“ form tumai ‚s az  llapotv ltoz˘k 2.3.2.1 A vez‚rl“mez“ form tumai A vez‚rl“mez“ feladata az ad sra kerlt csomag tĄpus nak azonosĄt sa, ‚s egyben az ”sszek”ttet‚s egyik v‚g‚t“l a m sikig tov bbĄtja a parancsokat ‚s nyugt z sokat annak ‚rdek‚ben, hogy biztosĄtsa az ”sszek”ttet‚s megfelel“ vez‚rl‚s‚t.Az AX.25-n‚l haszn lt vez‚rl“mez“ a kiegyenlĄtett zemm˘dhoz (LAPB) a CCITT X.25 vez‚rl“mez“j‚t haszn ja f”l egy, az ADCCP-b“l vett kieg‚szĄt“ vez‚rl“mez“vel egytt, hogy lehet“s‚g legyen a kapcsolat n‚lkli ‚s a konferencia jelleg– zemre. Az AX.25 keretnek h rom f“ tĄpusa van. Ezek az inform ci˘s keret (I-ke- ret), a felgyeleti keret (S-keret) ‚s a sz mn‚lkli keret (U-keret). Az 5. sz.  br n a vez‚rl“mez“ alapform tuma l that˘ az emlĄtett tĄpusŁ keretekkel egytt. Ú--------------------------------------------------------ż ł Vez‚rl“mez“ A vez‚rl“mez“ bitjei ł ł tĄpus 7 6 5 4 3 2 1 0 ł Ă--------------------------------------------------------´ ł ł ł I keret N(R) P N(S) ł ł S keret N(R) P/F S S 0 1 ł ł U keret M M M P/F M M 1 1 ł Ŕ--------------------------------------------------------Ů 5. sz.  bra A vez‚rl“mez“ form tuma Ahol: 1.) A vez‚rl“mez“ "0"- s bitje kerl el“sz”r ‚s a 7-es bitje kerl utolj - ra ad sra. 2.) Az N(S) az ak si sorsz m (az 1-es bit az LSB) 3.) Az N(R) a v‚teli sorsz m (az 5-”s bit az LSB) 4.) Az "S" bitek a felgyeleti funkci˘t megval˘sĄt˘ bitek. Ezek k˘dol - s t a 2.3.4.2. tartalmazza. 5.) Az "M" bitek a sz mn‚lkli keret m˘dosĄt˘ bitek. K˘dol sukat a 2.3.4.3.t rgyalja. 6.) A P/F bit a nyugt z s k‚r‚s/v‚ge bit. Funkci˘j t a 3.3.Ąrja le. A parancs ‚s v lasz, k”vetkez‚sk‚ppen a P ‚s az F bit k”z”tt a 2.4.1.2-ben leĄrt cĄmz‚si szab lyokkal lehet kl”nbs‚get tenni. 2.3.2.1.1. Az inform ci˘ tviteli form tum Valamennyi I keret vez‚rl“mez“j‚nek "0"- s bitje z‚rusba van  llĄtva. N(S) az ad˘ ad si sorsz ma (ennek a keretnek az ad si sorsz ma). N(R) az ad˘ v‚teli sorsz ma ( a k”vetkez“ v rt, v‚telre kerl“ keret sorsz ma). Ezeket a sorsz mokat a 2.3.2.4. Ąrja le. EzenkĄvl a P/F bitet Łgy kell haszn lni, hogy a 2.4.2. leĄrja. 2.3.2.1.2 A felgyeleti form tum Az ellen“rz“ kereteket az jelzi, hogy a vez‚rl“mez“ 0- s bitje "1" ‚rt‚- k–, az 1-es bitje pedig "0" ‚rt‚k–. Az S keret biztosĄtja a felgyeleti kapcsolatvez‚rl‚st, bele‚rtve az I keretek ism‚telt ad s nak k‚r‚s‚t ‚s nyugt z s t, valamint a kapcsolati szint– adatfolyam vez‚rl‚st. Mivel az S kereteknek nincs inform ci˘mez“jk, az ad˘ ad si v ltoz˘ja ‚s a vev“ v‚teli v ltoz˘ja S keret eset‚n nem inkrement l˘dik. Egy‚bk‚nt a P/F bi- tet Łgy kell haszn lni, ahogy a 2.4.2 leĄrja. 2.3.2.2. A vez‚rl“mez“ param‚terei 2.3.2.3. A sorsz mok Minden AX.25 I keretet modulo 8 szerint 0-t˘l 7-ig sorsz moznak. Ez lehe- t“seget ad arra, hogy 2-es szint– adatkapcsolat eset‚n egyszerre maximum 7 I keret legyen a csatorn ban. 2.3.2.4. Keretv ltoz˘k ‚s sorsz mok 2.3.2.4.1 Az ad si  llapotv ltoz˘ V(S) Az ad si  llapotv ltoz˘ olyan v ltoz˘, amely a DXE-n bell tal lhat˘ ‚s sohasem kerl ad sra. Ez az ad sra kerl“ k”vetkez“ I keret k”vetkez“ sorsz m t tartalmazza. Ez a v ltoz˘ minden egyes I keret  tvitelekor az Łj  llapotnak megfelel“en m˘dosĄt sra kerl. 2.3.2.4.2 Az ad si sorsz m N(S) Az ad si sorsz m valamennyi I keret vez‚rl“mez“j‚ben megtal lhat˘. Ez az ad sra kerl“ I keret sorsz m t tartalmazza. K”zvetlenl az I keret to- v bbĄt sa el“tt az N(S) az Łj helyzetnek megfelel“en Łgy m˘dosul, hogy egyenl“ legyen az  llapotv ltoz˘val. 2.3.2.4.3 A v‚teli  llapotv ltoz˘ V(R) A v‚teli  llapotv ltoz˘ olyan v ltoz˘, amely a DXE-n bell tal lhat˘. Ez tartalmazza a k”vetkez“ v rt, v‚telre kerl“ I keret sorsz m t. Ez a v ltoz˘ minden olyan hibamentes U keret v‚telekor az Łj  llapotnak meg- felel“en m˘dosul, amelynek ad si sorsz ma egyenl“ a pillanatnyi vett ad si v ltoz˘ ‚rt‚k‚vel. 2.3.2.4.4. A v‚teli sorsz m N(R) A v‚teli sorsz m mind az I, mind az S keretben megtal lhat˘. Az I. vagy az S keret ad sa el“tt ez a v ltoz˘ Łgy m˘dosul, hogy egyenl“ legyen a v‚teli  llapotv ltoz˘val, Ągy implicit m˘don nyugt zza valamennyi I keret helyes v‚tel‚t N(R)-1-el bez r˘lag. 2.3.3. A nyugt z sk‚r‚s/v‚ge (P/F) bit funkci˘i A P/F bit mindegyik fajta (tĄpusŁ) keretn‚l felhaszn l sra kerl. Pa- rancs (nyugt z sk‚r‚s) zemm˘dban arra haszn lj k, hogy egy keretre srg“s (azonnal t”rt‚n“) v laszt k‚rjenek. A v laszt erre a nyugt z s- k‚r‚sre az jelzi, hogy a megfelel“ keret v lasz (F) bitj‚t 1-be  llĄt- j k. Ir nyonk‚nt egyszerre csak egyetlen kezel‚sre v r˘ nyugt z sk‚r‚si  llapot megengedett. A P/F bittel kapcsolatos m–velet leĄr s t 2.4.2. tartalmazza. 2.3.4 A vez‚rl“mez“ k˘dol sa parancs ‚s v lasz eset‚n A DXE a vez‚rl“mez“ik k˘dol s val jelzett k”vetkez“ parancsokat ‚s v - laszokat haszn lja: 2.3.4.1. Az inform ci˘-parancskeret vez‚rl“mez“je Az inform ci˘ (I) parancs funkci˘ja az, hogy inform ci˘mez“t tartalmaz˘ folyamatosan sorsz mozott kereteket tov bbĄtson az adatkapcsolaton ke- resztl. Az inform ci˘keret vez‚rl“mez“j‚nek k˘dol sa a 6. sz.  br n l that˘. Ezeket a kereteket az N(S) almez“ sorsz mmal l tja el, hogy vez‚relni tudja a kapcsolati szint– ”sszek”ttet‚sen val˘  thalad sukat. Ú------------------------------------------ż ł A vez‚rl“mez“ bitjei ł Ă------------------------------------------´ ł 7 6 5 4 3 2 1 0 ł Ă------------------------------------------´ ł N(R) P N(S) 0 ł Ŕ------------------------------------------Ů 6. sz.  bra Az I keret vez‚rl“mez“je 2.3.4.2. A felgyeleti keret vez‚rl“mez“je A felgyeleti keret vez‚rl“mez“j‚nek k˘dol sa a 7. sz.  br n l that˘. Ú-------------------------Â-------------Â-----Â-------Â-----------ż ł A vez‚rl“mez“ bitjei ł 7 6 5 ł 4 ł 3 2 ł 1 0 ł Ă-------------------------Ĺ-------------Ĺ-----Ĺ-------Ĺ-----------´ ł V‚telk‚sz RR ł N(R) ł P/F ł 0 0 ł 0 1 ł ł A vev“ nem v‚telk‚sz ł N(R) ł P/F ł 0 1 ł 0 1 ł ł RNR ł ł ł ł ł ł Kidob s REJ ł N(R) ł P/F ł 1 0 ł 0 1 ł Ŕ-------------------------Á-------------Á-----Á-------Á-----------Ů 7 sz.  bra Az S keret vez‚rl“mez“je 2.3.4.2.1 A v‚telk‚sz (RR) parancs ‚s v lasz A "V‚telk‚sz"-t a k”vetkez“kre haszn lj k: 1) Annak jelz‚s‚re, hogy az RR kld“je k‚pes tov bbi I keretek v‚tel‚re 2) A helyesen vett I keretek nyugt z s ra, melyek sz ma N(R)-1 lehet 3) Egy RNR parancs  ltal l‚trehozott kor bbi foglalts gi  llapot t”rl‚- s‚re Az ”ssezk”ttett‚s m sik v‚g‚n lev“ DXE st tusza az RR parancskeret -melynek P bitj‚t "1" ‚rt‚k–re  llĄtott k- ad s val lek‚rhet“. 2.3.4.2.2. A vev“ nem v‚telk‚sz (RNR) parancs ‚s v lasz A "Vev“ nem v‚telk‚sz"-t arra haszn lj k, hogy jelezz‚k az I kereteket kld“  llom snak, hogy a fogad˘ DXE pillantnyilag foglalt ‚s nem tud fo- gadni t”bb I keretet. N(R)-1 -ig a kereteket nyugt zz k. B rmely N(R) vagy ann l nagyobb sorsz mŁ I keret, melynek feldogoz sa folyamatban volt, de az RNR parancs kld‚se idej‚n nincs nyugt zva, az nem is kerl nyugt - z sra. Az RNR  llapotot az UA, RR, REJ, illetve SABM keret ad s val lehet t”- r”lni. Az ”sszek”ttett‚s m sik v‚g‚n lev“ DXE st tusza RNR parancskeret - mely- nek P bitj‚t "1" ‚rt‚k–re  llĄtott k - ad s val lek‚rhet“. 2.3.4.2.3 A visszautasĄt s (REJ) parancs ‚s v lasz A visszautasĄt˘ keretet, arra haszn lj k, hogy N(R)-el kezd“d“en az I keretek ism‚telt ad s t k‚rj‚k. B rmelyik, N(R)-1 vagy ann l kisebb sorsz mŁ keretet nyugt zza. Tov bbi I keretek csatolhat˘k az N(R) keret ism‚tlet ad s val, ha egy ltal n vannak. Mindegyik ir nyban egyiej–leg csak egyetlen visszautasĄt˘ parancs megen- gedett. Az  llapotot azon I keretek helyes v‚tele t”rli, amelyek tartal- mazz k az  llapotot el“id“z“ I keretet is. Az ”sszek”ttet‚s m sik v‚g‚n lev“ DXE st tusza "1" -be  llĄtott P bit– REJ parancskeret ad s val lek‚rhet“. 2.3.4.3. A sz mn‚lkli keret vez‚rl“mez“i A sz mn‚lkli keret vez‚rl“mez“i vagy parancsok vagy v laszok. Az U kereteknek a protokollon bell implement lt fel‚pĄt‚se a 8. sz.  b- r n l that˘. Ú-----------------------------------------------------------------------ż ł A vez‚rl“mez“ bitjei ł ł Vez‚rl“mez“ TĄpus 7 6 5 4 3 2 1 0 ł Ă-----------------------------------------------------------------------´ ł Aszinkron kiegyen- Parancs 0 0 1 P 1 1 1 1 ł ł lĄtett zemm˘d ł ł be llĄt sa ł ł (SABM) ł ł ł Ă-----------------------------------------------------------------------´ ł Sz‚tkapcsol s Parancs 0 1 0 P 0 0 1 1 ł ł DISC) ł ł ł Ă-----------------------------------------------------------------------´ ł Sz‚tkapcsolt  l- ł ł lapot (DM) V lasz 0 0 0 F 1 1 1 1 ł ł ł Ă-----------------------------------------------------------------------´ ł Sz mn‚lkli keret ł ł nyugt z s (UA) V lasz 0 1 1 F 0 0 1 1 ł Ă-----------------------------------------------------------------------´ ł Csomaghiba (FRMR) V lasz 1 0 0 F 0 1 1 1 ł Ă-----------------------------------------------------------------------´ ł Sz mn‚lkli in- B rmelyik 0 0 0 F 0 0 1 1 ł ł form ci˘ (UI) ł Ŕ-----------------------------------------------------------------------Ů 8. sz.  bra Az U keret vez‚rl“ mez“i 2.3.4.3.1 Aszinkron kiegyenlĄtett zemm˘d be llĄt sa (SABM) parancs A SABM parancsot arra haszn j k, hogy a 2 DXE-t aszinkron kiegyenlĄtett zemm˘dba  llĄtsa. Ez a kiegyenlĄtett zemm˘d LAPB-k‚nt ismert, ahol mindk‚t eszk”z egyenl“. Az inform ci˘mez“k a SABM-parancsokb˘l ki vannak z rva. A SABM parancs kiad skor kezel‚sre v r˘ minden I-csomag (keret) nyugt zatlan marad. A DXE egy UA v laszkeretnek a lehet“ legkor bban t”rt‚n“ ad s val igazol- ja a SABM parancs v‚tel‚t ‚s elfogad s t. Ha a DXE nem k‚pes a SABM pa- rancs elfogad s ra, egy DM csomaggal (kerettel) kell reag lnia, amennyi- ben ez lehets‚ges. 2.3.4.3.2 Lebont s (DISC) parancs A DISC parancsot arra haszn lj k, hogy k‚t  llom s k”z”tti kapcsolatot megszntessenek (lebontsanak). A DISC parancskeret nem tartalmazhat in- form ci˘mez“t. Miel“tt a DISC keretre hat st gyakorolna, a vev“ DXE egy UA v laszkeret lehet“ legkor bban t”rt‚n“ kiad s val igazoja a DISC elfogad s t. A DISC parancsot ad˘ DXE az UA v lasz v‚telekor sz‚tkapcsolt  llapotba kerl. Ezen parancs hat s ra minden fennmarad˘ nyugt zatlan I keret nyugt zat- lan marad. 2.3.4.3.3. Csomaghiba (FRMR) v lasz 2.3.4.3.3.1 Az FRMR nyugt z skeret ad s val azt jelzik, hogy a keret v‚telekor nem tudt k az adott keretet megfelel“en feldolgozni, ‚s hogy a hiba llapot a s‚rlt csomag Łjb˘li ad s val nem javĄthat˘. Ez az  lla- pot tipikusan akkor l‚p fel, amikor a k”vetkez“ k”rlm‚nyek egyike mel- lett vesznek egy FCS-hiba n‚lkli csomagot: 1.) rv‚nytlen vagy nem implement lt parancs, vagy v laszcsomag v‚tele 2) Olyan I keret v‚tele, amelynek inform ci˘mez“je hosszabb a megenge- dettn‚l. (l sd 2.4.7.3.-t) 3) Helytelen N(R) v‚tele. Ez rendszerint akkor t”rt‚nik, amikor az N(R) keretet m r elkldt‚k ‚s nyugt z sa is megt”rt‚nt, vagy amikor az N(R) nem a v rttal megegyez“ sorsz mŁ. 4) Olyan inform ci˘mez“t tartalmaz˘ keret v‚tele, amelynek nem szabadna rendelkeznie inform ci˘mez“vel vagy nem az el“Ąr soknak megfelel“ hosszŁs gŁ U vagy S keret v‚tele. A 2.3.4.3.3.2-ben leĄrt W ‚s Y biteket egyes ‚rt‚k–re kell  llĄtani, hogy ezt az  llapotot jelezz‚k. 5) Egyes ‚rt‚k–re  llĄtott F bittel rendelkez“ felgyeleti keret v‚tele, kiv‚ve, ha ez az id“zĄt“ vissza llĄt s- llapota (l sd 2.4.4.9-t) alatt t”rt‚nik, ill. egyesbe  llĄtott P bittel tov bbĄtott parancskeretre adott v lasz kiv‚tel‚vel. A 2.3.4.3.3.2.-ben leĄrt W bitet egyesbe kell  llĄtani. 6) Nem v rt UA vagy DM v laszkeret v‚tele. A W bitet egyesbe kell  llĄ- tani. 7) rv‚nytelen N(S)-sel rendelkez“ keret v‚tele. A W-bitet egyesbe kell  l- lĄtani. Az ‚rv‚nytelen N(R) Łgy defini lhat˘, mint az a sorsz m, amely olyan I keretre mutat, mely m r kor bban tov bbĄt sra kerlt ‚s nyugt z- t k is, vagy olyan I keretre, amely m‚g nem kerlt ad sra, ‚s nem is a k”vetkez“, soron l‚v“ ad sra v r˘ I keret. Az ‚rv‚nytelen N(S) Łgy defini lhat˘ mint olyan N(S), amely egyenl“ az utols˘ tov bbĄtott N(R)+k-val ‚s egyenl“ a v‚teli  llapotv ltoz˘val, V(R)-el, ahol k a lekezel‚sre v r˘ inform ci˘ keretek maxim lis sz ma, amint azt a 2.4.7.4.defini lja. Az ‚rv‚nytelen vagy nem implement lt parancs, illetve v lasz Łgy defini l- hat˘, mint az ezen keretet (csomagot) vev“ k‚szl‚k sz m ra ismeretlen vez‚rl“ mez“vel rendelkez“ keret. 2.3.4.3.3.2 Amikor egy FRMR keret kerl ad sra, egy inform ci˘mez“t ad- nak hozz  a kerethez, amely a probl‚ma hely‚t jelz“ tov bbi inform ci˘t tartalmaz. Ez az inform ci˘ h rom byte hosszŁ, A 9. sz.  br n l that˘. Ú------------------------------------------------------------------------ż ł Az inform ci˘mez“ bitjei ł ł 2 2 2 2ł 1ł 1ł 1ł 1ł 1 1 1ł 1ł 1 1 ł ł ł ł 3 2 1 0ł 9ł 8ł 7ł 6ł 5 4 3ł 2ł 1 0 9ł 8ł 7 6 5 4 3 2 1 0 ł Ă-----------ł--ł--ł--ł--ł--------ł--ł--------ł--ł------------------------´ ł ł ł ł ł ł ł Cł ł ł ł ł 0 0 0 0ł Zł Ył Xł Wł V(R) ł Rł V(S) ł Oł VisszautasĄtott keret ł ł ł ł ł ł ł ł ł ł ł vez‚rl“ mez“ ł Ŕ-----------Á--Á--Á--Á--Á--------Á--Á--------Á--Á------------------------Ů 9. sz.  bra Az FRMR keret inform ci˘mez“je Ahol 1) A visszautasĄtott keretvez‚rl“ mez“ hordozza a keretnek azt a vez‚r- l“mez“j‚t, amely l‚trehozta a visszautasĄt si  llapotot. Ezt a mez“t az inform ci˘mez“ 0-7-es bitjei tartalmazz k. 2) V(S) a visszautasĄt st jelz“ eszk”z pillanatnyi ad si  llapotv ltoz˘- ja. (a 9-es bit a legkisebb hely‚rt‚k–) 3) A CR bit null ra van  llĄtva, hogy jelezze, a visszautasĄtott keret (csomag) parancs volt, vagy egyesre van  llĄtva, ha az v lasz volt. 4) V(R) a visszautasĄt st jelz“ eszk”z pillanatnyi v‚teli  llapotv ltoz˘- ja ( a 13-as bit a legkisebb hely‚rt‚k–). 5) Ha W "1"-be vam  llĄtva, a vett vez‚rl“mez“ ‚rv‚nytelen vagy implemen- t latlan volt. 6) Ha X "1" -be van  llĄtva, Łgy a visszautasĄt si  llapotot okoz˘ kere- tet (csomagot) ‚rv‚nytelennek tekintett‚k, mivel az inform ci˘mez“t tar- talmaz˘ U vagy S keret volt, amely viszont nem megengedett. Az X biten kĄvl W bitnek is "1" -nek kell lennie. 7) Ha Y "1" -be van  llĄtva, a vett keret (csomag) inform ci˘mez“je meghaladja jelen aj nl s 2.4.7.3.pontja  ltal megengedett maximumot. 8) Ha "1"-be van  llĄtva, a vett ‚s a 1-8-as bitekkel visszakld”tt ve- z‚rl“mez“ ‚rv‚nytelen N(R)-t tartalmazott. 9) A 8-as, ‚s a 20-30 -as bitek 0-ba vannak  llĄtva. 2.3.4.3.4. Sz mn‚lkli keret nyugt z s (UA) v lasz Az UA v laszkeretet a SABM vagy DISC parancskeret v‚tel‚nek ‚s elfoga- d s nak nyugt z sa ‚rdek‚ben kldik. Mindaddig, mĄg az UA v laszkeretet nem tov bbĄtott k, a vett parancs t‚nylegesen nem kerl feldogoz sra. Az inform ci˘mez“ az UA kereten bell nem enged‚lyezett. 2.3.4.3.5. Sz‚tkapcsolt  llapot (DM) v lasz Sz‚tkapcsolt  llapotban lev“ DXE mindig sz‚tkapcsolt  llapottal v la- szol, ha SABM vagy UI kerett“l elt‚r“ keretet (csomagot) vesz. Akkor is ad sra kerl, amikor zemm˘d be llĄt˘ parancsot k‚rnek, vagy, hogy je- lezz‚k, az adott pillanatban nem tudja felvenni a kapcsolatot. A DM v - lasz nem tartalmaz inform ci˘mez“t. Valah nyszor egy SABM keret (csomag) v‚tel‚re kerl sor, ‚s amennyiben a kapcsolatfelv‚tel nem lehets‚ges, egy DM keret (csomag) kerl elkld‚s- re. Ez azt fogja jelezni, hogy a hĄvott  llom s ebben az id“pontban nem tudja elfogadni (felvenni) a kapcsolatot. Mindaddig, mĄg a DXE sz‚tkapcsolt  llapotban van, minden SABM vagy UI kerett“l elt‚r“ parancsra egy olyan DM v lasszal fog reag lni, amelynek P/F bitje "1" -be van  llĄtva. 2.3.4.3.6 Sz mn‚lkli inform ci˘ (UI) csomag A sz mn‚lkli inform ci˘csomag PID-et ‚s inform ci˘mez“ket tartalmaz. Ez a keret a csatorn n  t a szok sos inform ci˘vez‚rl‚sen kĄvl t”rt‚n“ inform ci˘ tov bbĄt sra szolg l. Ez lehet“v‚ teszi, hogy az inform ci˘- mez“k az adat raml s vez‚rl‚s‚t megkerlve oda ‚s vissza  ramoljanak az ”sszek”ttet‚sen  t. Mivel ezek a csomagok nem nyugt zhat˘k, ha valame- lyik megs‚rl, nincs m˘d a vissza llĄt s ra. Egy be llĄtott P bittel rendelkez“ UI csomag v‚tel‚nek hat s ra egy v lasz kerl ad sra. Ez a v lasz sz‚tkapcsolt  llapotban egy DM keret, inform ci˘  tviteli  llapotban pedig egy RR (vagy ‚rtelemszer–en RNR) keret lesz. 2.3.5 Kapcsolati hibajelz‚s ‚s vissza llĄt s T”bb kapcsolati r‚teg– hiba l‚tezik, melyek a kapcsolat lebont sa n‚lkl vissza llĄthat˘k. Ezek a hibahelyzetek a DXE-n belli hib s m–k”d‚s eredm‚nyek‚nt jelenhetnek meg, vagy akkor, ha  tviteli hiba l‚p fel. 2.3.5.1 DXE foglalt  llapot Amikor a DXE ideiglenesen k‚ptelenn‚ v lik I kerete v‚tel‚re - mint ami- kor pl. a vev“buffer tele van - a vev“ nem v‚telk‚sz (RNR) csomagot (keretet) kld. Ez a m sik DXE-t arr˘l inform lja, hogy ez a DXE nem tud kezelni ebben az id“pontban t”bb I keretet. Ezt az  llapotot rendszerint az UA, RR, REJ vagy SABM parancskeret tov bbĄt sa t”rli. 2.3.5.2 Ad si sorsz mhiba Ha egy egy‚bk‚nt hibamentes vett I keret (csomag) ad si sorsz ma nem esik egybe a v‚teli  llapotv ltoz˘val, V(R)-el, ad si sorsz mhiba je- lentkezik, az inform ci˘mez“ pedig visszautasĄt sra kerl. A vev“ sem ezt a keretet, sem egyetlen m s I keretet nem fog nyugt zni mindaddig, amĄg N(S) nem fog egybeesni V(R)-el. A hib s I keret(ek) vez‚rl“mez“je Łgy kerl elfogad s ra, hogy a kap- csolati felgyeleti funkci˘k, mint pl. a P/F bit ellen“rz‚se mindazon l- tal v‚grehajthat˘. Ezen a pillanatnyi helyzetnek megfelel“  llapotba val˘ kerl‚s k”vetkezt‚ben sz ism‚telten tov bbĄtott I keret a pillanat- nyi helyzetnek megfelel“ P bitet ‚s N(R) -t tartalmazhatja. 2.3.5.3 VisszautasĄt s (REJ) ut ni ism‚tl‚sk‚r‚s A REJ-et arra haszn lj k, hogy N(S) ad si sorsz mhiba detekt l s t k”ve- t“en az I keretek (csomagok) ism‚telt ad s t k‚rj‚k. Egyidej–leg csak egyetlen kezel‚sre v r˘ "ad s visszautasĄt s ("sent REJ")  llapot megen- gedett. Ez az  llapot a k‚rt I keret v‚tele ut n t”rl“dik. A REJ paran- csot vev“ DCE ezt az  llapotot mindazon kezel‚sre v r˘ I keret ism‚telt ad s val t”rli (eg‚szen az ablakm‚retig), melyek sorsz ma a REJ parancs- keretben megadott N(R)-el kezd“dik. 2.3.5.4. Id“zĄt‚si hiba ut ni vissza llĄt s 2.3.5.4.1 Visszat‚r‚s T1 id“zĄt“ miatt Ha  tv‚teli hiba k”vetkezt‚ben a DXE nem veszi (vagy vesz, de visszauta- sĄtja) az egy I keretet vagy az I keretek sorozat ban lev“ utols˘ I ke- retet, nem fogja detekt lni az ad si sorsz mhib t ‚s Ągy nem fogja tov b- bĄtani REJ-et. Az a DXE, amely a nyugt zatlan I keretet(eket) adta, a T1 id“zĄt‚si id“ lej rta ut n el fogja v‚gezni a megfelel“ vissza llĄt si m–veletet, annak ‚rdek‚ben, hogy meghat rozza, mikor fog kezd“dni az I keret ism‚telt ad sa, ahogy az a 2.4.4.9.-ben le van Ąrva. Ezt az  lla- potot az elkld”tt keret(ek), csomag(ok) nyugt z s nak v‚tele vagy a kapcsolat Łjrainicializ l sa t”rli. L sd 2.4.6-t. 2.3.5.4.2 Visszat‚r‚s T3 id“zĄt“ miatt A T3 id“zĄt“t arra haszn lj k, hogy biztosĄts k a kapcsolat fenntart s t a lassŁ inform ci˘ tviteli peri˘dus alatt. Amikor T1 nem fut (nincs ke- zel‚sre v r˘ I keret), T3-at arra haszn lj k, hogy peri˘dikusan lek‚r- dezz‚k a kapcsolat m sik DXE-j‚t. Amikor a T3 id“ lej r, a parancs- k‚nt "1"-be  llĄtott P bittel rendelkez“ RR vagy RNR keret kerl tov b- bĄt sra. A nyugt z si v r si elj r s (l sd 2.4.4.9.-t) ezut n kerl v‚g- rehajt sra. 2.3.5.5. rv‚nytelen csomag vagy kontrollszumma hiba Ha ‚rv‚nytelen csomag vagy FCS hib val (kontrollszumma hib val) rendel- kez“ csomag kerl v‚telre, minden tov bbi feldolgoz s n‚lkl visszauta- sĄt sra kerl. 2.3.5.6 CsomagvisszautasĄt si  llapot A csomagvisszautasĄt si  llapot akkor l‚p fel, amikor kl”nben hibamentes csomagot vettek a 2.3.4.3.3-ban felsorolt k”rlm‚nyek egyike mellett. Ha egyszer a visszautasĄt si hiba fell‚p, t”bb I csomagot (keretet) nem fogad el a rendszer ( eltekintve a P/F bit vizsg lat t˘l) mindaddig, mĄg a hiba fenn ll. A hiba  llapotot a m sik DXE-nek egy FRMR v laszkeret kld‚se jelzi, L sd 2.4.5.-t 2.4. Az AX.25 protokoll elj r sainak leĄr sa A k”vetkez“kben leĄrjuk k‚t DXE  oiom s k”z”tti kiegyenlĄtett kapcsolat felv‚tel‚re, a kapcsolat fenntart s ra ‚s lebont s ra haszn lt elj r so- kat. 2.4.1 A cĄmmez“vel v‚gzett m–veletek 2.4.1.1. A cĄminform ci˘ Valamennyi ad sra kerlt csomag (keret) rendelkezik cĄmmez“vel, ahogy ezt a 2.2.13 leĄrja. Valamennyi csomag cĄmmezeje tartalmazza a cĄmzett ‚s a forr s cĄm‚t. A cĄmzett cĄme szerepel el“l. Ez lehet“v‚ teszi, hogy t”bb ”sszek”ttet‚st vigyenek  t ugyanazon az RF csatorn n. Az cĄmzett cĄme mindig annak az  llom snak vagy  llom soknak a cĄme (hĄv˘jele), amelynek a csomagot vennie kell, mĄg a forr s cĄme annak a berendez‚snek a cĄme (hĄv˘jele), amely a csomagot kldte. A cĄmzett cĄme lehet egy csoport neve vagy egy klub hĄv˘jele ha pont - t”bb pont ( llom s) k”z”tti m–k”d‚s megengedett. Az amat“r hĄv˘jelekt“l elt‚r“en k‚pzett cĄmekkel val˘ m–k”d‚s k‚s“bbi tanulm nyok t rgya. 2.4.1.2. Parancs/v lasz elj r s Az AX.25 2.0 v ltozata a parancs/v lasz inform ci˘t a cĄmmez“ben tartal- mazza. Annak ‚rdek‚ben, hogy megtartsa kompatibilit s t az AX.25 el“z“ v ltozataival, a parancs/v lasz inform ci˘t k‚t bit tartalmazza. Egy felfel‚ kompatibilis AX.25 DXE a cĄmzett ‚s a forr s cĄm-almezeinek SSID byte-jaihoz tartoz˘ 7-es bit  ltal tartalmazott parancs/v lasz bit inform ci˘t megvizsg lva k‚pes annak meghat roz sra,hogy a jelen pro- tokoll egy r‚gebbi v ltozatot haszn l˘ DXE-vel kommunik l-e. Ha mindk‚t C bit nulla ‚rt‚k–, a berendez‚s r‚gebbi protokollt haszn l. A protokoll Łjabb v ltozat n l ezen k‚t bit valamelyike mindig egy ‚rt‚k–, a m sik pedig z‚rus att˘l, fgg“en, hogy a keret parancs vagy v lasz. A parancs/v lasz inform ci˘ a 10 sz.  br n l that˘ m˘don van k˘dolva a cĄmmez“ben. Ú------------------------------------------------------------------------ż ł Csomag (keret) tĄpus CĄmzett SSID C bitje Forr s SSID C bitje ł Ă------------------------------------------------------------------------´ ł ł ł El“z“ v ltozatok 0 0 ł ł ł ł Parancs (V.2.0) 1 0 ł ł ł ł V lasz (V.2.) 0 1 ł ł ł ł El“z“ v ltozatok 1 1 ł Ŕ------------------------------------------------------------------------Ů 10. sz.  bra Parancs/v lasz k˘dol sa Mivel minden csomagot (keretet) vagy parancsnak, vagy v lasznak tekinte- nek, a berendez‚s mindig k”teles az egyik bitj‚t egybe, a m sikat pedig null ba  llĄtani. A parancs/v lasz inform ci˘ haszn lata az AX.25-ben lehet“v‚ teszi, hogy az S keretek vagy parancsok, vagy v laszok legyenek. Ez el“segĄti az ”sszek”ttet‚s megfelel“ vez‚rl‚s‚nek fenntart s t az inform ci˘ tviteli  llapotban. 2.4.2. A nyugt z s k‚r‚s/v‚ge bittel v‚gzett m–veletek Az "1" ‚rt‚k– P bittel rendelkez“ SABM vagy DISC parancsra a DXE  ltal adott v laszkeret olyan UA vagy DM v lasz lesz, amelyekn‚l az F bit 1 ‚rt‚kre van  llĄtva. Az inform ci˘ tvitel alatt vett, ‚s 1 ‚rt‚k– P bittel rendelkez“ I ke- retre ( csomagra) adott v laszkeret olyan RR, RNR vagy REJ v lasz, amelyekn‚l az F bit 1 ‚rt‚kre van  llĄtva. Az "1" ‚rt‚k– P bittel rendelkez“ S vagy I parancs keretre (csomagra) adott, ‚s sz‚tkapcsolt  llapot alatt vett v laszkeret olyan DM v laszke- ret lesz, amelyn‚l az F bit "1" ‚rt‚kre van  llĄtva. A P bitet a 2.3.5.4-ben t rgyalt id“zĄt‚si hiba ut ni vissza llĄt si  l- lapotnak megfelel“en haszn j k, melyet a 2.3.5.4 t rgyal. Amikor nem haszn lj k, a P/F bit z‚rus ‚rt‚k–re van  llĄtva. 2.4.3. Az ”sszek”ttet‚s fel‚pĄt‚s‚re ‚s lebont s ra haszn lt elj r sok 2.4.3.1 A LAPB m˘dosŁ ”sszek”ttet‚s fel‚pĄt‚se Amikor egy DXE egy m sik DXE-vel kapcsolatot akar l‚tesĄteni, egy SABM- parancs csomagot kld annak, ‚s elindĄtja a T1 id“zĄt“t. Ha a m sik DXE ott van ‚s k‚pes ”sszek”ttet‚sbe l‚pni, egy UA v laszkerettel fog v la- szolni ‚s mindk‚t bels“  llapotv ltoz˘j t, V(S)-t ‚s V(R)-t alaphely- zetbe fogja  llĄtani. Az UA v laszkeret v‚telekor a m sik oldalon lev“, a kapcsolatot kezdem‚nyez“ DXE t”rli a T1 id“zĄt“t (alaphelyzetbe  llĄt- ja azt) ‚s a bels“  llapotv ltoz˘t null zza. Ha a m sik DXE T1 lej rta el“tt nem v laszol, a kapcsolatot k‚r“ berendez‚s Łjra SABM csomagot fog kldeni, ‚s Łjb˘l elindĄtja T1-et. A DXE tov bb fog pr˘b lkozni a kapcsolat fel‚pĄt‚s‚vel eg‚szen addig, amĄg N2-sz“r nem pr˘b lkozott vele sikertelenl. N2-t a 2.4.7.2 defini-  lja. Ha a SABM parancs v‚telekor a DXE Łgy d”nt, hogy nem tud bel‚pni a jelzett  llapotba, DM csomagot kell kldenie. A SABM-t kld“ DXE a DM v lasz v‚telekor t”rli a T1 id“zĄt“j‚t ‚s nem l‚p be az inform ci˘ tviteli  llapotba. A SABM-t parancsot kld“ DXE a SABM, DISC, UA ‚s DM csomagok kiv‚tel‚vel a m sik DXE-t“l ‚rkez“ minden csomagot figyelmen kĄvl hagy ‚s eldob. A vett SABM-ra adott, ‚s az UA ‚s a csomagokt˘l elt‚r“ minden keret kapcsolat fel‚pĄt‚se ut n ‚s akkor kerl elkld‚sre, ha nincs kezel‚sre v r˘ SABM. 2.4.3.2. Az inform ci˘ tviteli f zis Az adatkapcsolat fel‚pĄt‚se ut n a DXE bel‚p az inform ci˘ tviteli  llapotba. Ebben az  llapotban a DXE a 2.4.4-ben leĄrt elj r s szerint veszi ‚s tov bbĄtja az I ‚s S csomagokat. Inform ci˘ tviteli  llapotban SABM parancs v‚telekor a DXE a 2.4.6-ban leĄrt resetel‚si elj r st hajtja v‚gre. 2.4.3.3. A kapcsolat lebont sa 2.4.3.3.1. Az infrom ci˘ tviteli  llapotban az egyik DXE DISC parancs keret kld‚s‚vel ‚s a T1 id“zĄt“ elindĄt s val (l sd 2.4.7-t) jelezheti, hogy a kapcsolat lebont s t k‚ri. 2.4.3.3.2. A DXE ‚rv‚nyes DISC parancs v‚tel‚re egy UA v laszkeretet kld ‚s bel‚p a lebontott  llapotba. A DXE a tov bbĄtott DISC parancsra adott UA vagy DM v lasz v‚telekor t”rli a T1 id“zĄt“t ‚s bel‚p a lebontott  llapotba. 2.4.3.3.3. Ha az UA vagy DM v lasz megs‚rlt a T1 id“zĄt‚s‚nek lej rta el“tt, Łgy a DISC keretet ism‚telten tov bbĄtani kell, ‚s a T1 id“zĄt“t Łjb˘l el kell indĄtani. Ha ez N2-szer t”rt‚nik meg, a DXE bel‚p a lebontott  llapotba. 2.4.3.4. A lebontott  llapot 2.4.3.4.1. A DXE a lebontott  llapotban figyeli a vett parancsokat ‚s reag lni fog a SABM v‚tel‚re, ahogy ezt 2.4.3.1 leĄrja ‚s a DISC parancsra v laszul egy DM keretet kld. 2.4.3.4.2 A lebontott  llapotban a DXE elindĄthatja a kapcsolat fel‚pĄt‚s‚t, ahogy azt 2.4.3.1. leĄrja. V laszolhat a SAMB v‚tel‚re ‚s l‚trehozhatja az ”szek”ttet‚st vagy figyelmen kĄvl hagyhatja a SABM-t ‚s helyette DM-t kld. 2.3.3.4.3 B rmelyik DXE vesz a SABM vagy az UI kerett“l elt‚r“ olyan parancs keretet, amelyn‚l a P bit egybe van  llĄtva, olyan DM kerettel kell v laszolnia, amelyn‚l az F bit egybe van  llĄtva. Az ett“l elt‚r“ kereteket figyelmen kĄvl fogja hagyni. 2.4.3.4.4. Amikor egy hiba llapot ut n a DXE bel‚p a sz‚tkapcsolt  llapotba, vagy ha egy bels“ hiba l‚p fel a sz‚tkapcsolt  llapotban lev“ DXE-ben, a DXE-nek ezt a t‚nyt DISC keret helyett DM v lasz kld‚s‚vel kell jeleznie, ‚s ezut n v‚grehajtja a 2.4.3.3.3-ban leĄrt ”sszek”ttet‚s lebont si elj r st. A DXE ekkor megkĄs‚relheti a 2.4.3.1-ben leĄrt kapcsolatfel‚pĄt‚si elj r ssal Łjra l‚trehozni a kapcsolatot. 2.4.3.5. štk”z‚si helyre llĄt s 2.4.3.5.1. štk”z‚s f‚lduplex k”rnyezetben A keretek f‚lduplex k”rnyezetben t”rt‚n“ tk”z‚s‚re k‚t dolog felgyel: A T1 id“zĄt“ ŁjraindĄthat˘s ga ‚s az ism‚tl‚si sz ml l˘. Semmi m s int‚zked‚sre nincs szks‚g. 2.4.3.5.2. Sz mn‚lkli parancsok tk”z‚se Ha a tov bbĄtott ‚s a vett SABM, illetve DISC parancskeretek ugyanazok, mindk‚t DXE-nek az els“ alkalommal UA v laszt kell kldenik, majd ezut n mindk‚t eszk”znek a jelzett  llapotba kell kerlnik. Ha a tov bbĄtott ‚s vett SABM, illetve DISC parancsok kl”nb”z“ek, mindk‚t DXE-nek be kell l‚pnie a lebontott  llapotba ‚s az els“ alkalommal DM keretet kell tov bbĄtania. 2.4.3.5.3. DM tk”z‚se SABM vagy DISC parancsokkal Amikor k‚r‚s n‚lkl kerl tov bbĄt sra egy DM v laszkeret, tk”z‚s j”het l‚tre k”zte ‚s a SABM vagy DISC k”z”tt. Annak ‚rdek‚ben, hogy megel“zz‚k ennek a DM-nek hib s ‚rtelmez‚s‚t, minden k‚r‚s n‚kl tov bbĄtott DM keretet null ra  llĄtott F bittel kell adni. Minden SABM ‚s DISC keretet egyes ‚rt‚k– P bittel kell adni. A DM keretek v‚telekor ez minden zavart meg fog akad lyozni. 2.4.3.6. Kapcsolat n‚lkli m–k”d‚s Az amat“r r di˘z sban l‚tezik m‚g egy tov bbi zemm˘d, amely a 2-es szint– ”sszek”ttet‚st haszn lva nem val˘sĄthat˘ meg. Ez a konferencia zemm˘d, amelynek sor n t”bb amat“r kapcsol˘dhat ”ssze egyetlen besz‚lget‚s keret‚ben. Ezt az zemm˘dot az AX.25 kapcsolati szint– ”sszek”ttet‚s nem alkalmazhatja. A konferencia zemm˘d technikailag nem tartozik az AX.25 kapcsolati r‚teghez, de az AX.25 keret struktŁr j t haszn lja. Az AX.25 erre az zemm˘dra egy speci lis csomagot (keretet), a sz mn‚lkli UI csomagot (keretet) haszn lja. Amikor ezt az zemm˘dot haszn lj k, a cĄmzett cĄmmez“j‚be egy k˘dsz˘t kell elhelyezni annak ‚rdek‚ben, hogy ennek a saj tos konferencia zemm˘dnak felhaszn l˘it megakad lyozz k abban, hogy az osztott RF k”zegen  thalad˘ valamennyi csomagot l ss k. P‚ldak‚nt szolg lhat erre az, hogy ha az amat“r”k egy csoportja a csomagkapcsolt r di˘n keresztl konferencia zemm˘dban a csomagkapcsolt r di˘r˘l besz‚lget, kapcsolatban van egym ssal, a cĄmzett cĄm‚be be tudj k tenni azt a sz˘t, hogy PACKET, Łgy, hogy csak az egym st˘l ‚rkez“ csomagokat fogj k venni ennek a besz‚lget‚snek keret‚ben. Az AX.25 ilyen m˘don t”rt‚n“ haszn lat nak tov bbi el“nye az, hogy minden csomag forr sa megtal lhat˘ a forr s cĄm almezej‚ben, Łgy hogy olyan software Ąrhat˘, amely automatikusan kiĄrja, melyik inform ci˘ kit“l sz rmazik. Mivel ez kapcsolat n‚lkli zemm˘d, nem jelentkezik ig‚ny a hib s csomagok ism‚telt ad s ra. Fell‚phetnek tk”- z‚sek is, Łgy hogy potenci lisan elveszhetnek azok a csomagok, amelyek tk”ztek. 2.4.4. Az inform ci˘ tviteli ej r sok Ha egyszer egy kapcsolat a fentebb leĄrt m˘don l‚trej”tt, mindk‚t berendez‚s k‚pes venni az I, S ‚s U csomagokat. 2.4.4.1. I keretek ad sa Amikor a DXE-nek I keretet kell tov bbĄtania, Łgy fogja kldeni, hogy a vez‚rl“mez“ N(S)-je egyenl“ lesz a pillanatnyi ad si  llapotv ltoz˘val, V(S)-el. Ha az I keret m r ad sra kerlt, az  llapotv ltoz˘ eggyel megn”vekszik, Ha T1 id“zĄt“ nem fut, azt el kell indĄtani. A DXE nem kldhet t”bb I keretet, ha ad si  llapotv ltoz˘ja egyenl“ a m sok oldalr˘l vett utols˘ N(R) plusz h‚ttel. [V(S) = N(R)+J]. Ha tov bbi I kereteket kldene, az adatfolyamatvez‚rl‚si ablakot tŁll‚pni, ‚s ennek eredm‚nyek‚nt hiba l‚pne fel. Ha a DXE foglalt  llapotban van, m‚g mindaddig tud adni I kereteket, amĄg a m sik eszk”z is nem v lik foglaltt . Ha a DXE csomaghiba  llapotban van, le llĄtja az I keretek ad s t. 2.4.4.2 I keretek v‚tele 2.4.4.2.1. Ha a DXE ‚rv‚nyes I keretet vesz (helyes FCS-el ‚s amelynek ad si sorsz ma egyenl“ a vev“ v‚teli  llapotv ltoz˘j val) ‚s nincs foglalt  llapotban, elfogadja a vett I keretet, inkrement lja a v‚teli  llapotv ltoz˘t ‚s a k”vetkez“ m˘dok egyike szerint fog m–k”dni: 1) Ha egy ad sra v r˘ I keret van, ez az I keret a V(R) v‚teli  llapotv ltoz˘val egyenl“ N(R) v‚teli sorsz mmal tov bbĄthat˘ (Ągy nyugt zza a vett keretet). Az eszk”z felv ltva kldhet olyan RR keret, amelyn‚l az N(R) egyenl“ a V(R)-el, majd ut na kldheti az I keretet. 2) Ha nincs kezel‚sre v r˘ I keret, a vev“ berendez‚s olyan RR keretet fog kldeni, amelyn‚l N(R) egyenl“ V(R)-el. A vev“ DXE az RR keret tov bbĄt sa el“tt r”vid ideig v rhat, hogy megbizonyosodjon, tov bbi I keretek nem kerlnek ad sra. 2.4.4.2.2. Ha a DXE foglalt  llapotban van, figyelmen kĄvl hagyhatja a vett I kereteket an‚lkl, hogy a foglalt  llapot ism‚telt jelz‚s‚n kĄvl m s m˘don is jelezn‚ ezt az  llapotot. Ha a foglalts g  llapot fenn ll, a foglalts g llapotjelz‚st vev“ DXE-nek peri˘dikusan le kell k‚rdeznie a foglalts g  llapotot kld“ berendez‚st mindaddig, mĄg a foglalts g  llapot meg nem sz–nik. A DXE a foglalt DXE  llapot t 1-be  llĄtott P bit– RR vagy RNR keretekkel k‚rdezheti le peri˘dikusan. Z‚rus hosszŁs gŁ inform ci˘mez“t tartalmaz˘ I keretek v‚tel‚t az AX.25 jelzi a k”vetkez“ r‚tegnek, de az inform ci˘mez“ nem kerl tov bbĄt sra. 2.4.4.3 Sorrendhib s keretek v‚tele Amikor helyes FCS-el kerl v‚telre egy I keret, de N(S) ad si sorsz ma nem felel meg a pillanatnyi vev“ v‚teli  llapotv ltoz˘nak, a keretet vissza kell utasĄtani. A REJ keretet olyan v‚teli sorsz mmal kell kldeni, amely eggyel nagyobb (modulo 8), mint az utols˘ j˘l vett I keret‚, felt‚ve, hogy el“z“leg nem j”tt l‚tre egy t”rl‚s n‚kli N(S) sorsz mhiba. A visszautasĄtott keret vett  llaptv ltoz˘j t ‚s a poll (lek‚rdez‚s) bitj‚t ellen“rizni kell ‚s szks‚g eset‚n m‚g a keret eldob sa el“tt figyelembe kell venni. 2.4.4.4. Hib s keretek v‚tele Ha a DXE hib s FCS-el vett egy keretet, vagy ‚rv‚nytelen keretet, vagy helytelen cĄmmel rendelkez“ keretet vett, azt a keretet figyelmen kĄvl kell hagyni. 2.4.4.5. Nyugt z s v‚tele Valah nyszor egy I vagy S csomagot helyesen vesznek, m‚g foglalts g  l- lapotban is, a vett csomag N(R)-‚t ellen“rizni kell annak ‚rdek‚ben, hogy vil gos legyen, vajon tartalmaz-e egy kezel‚sre v r˘ I keretre adott nyugt t. A T1 id“zĄt“t t”r”lni kell, ha a vett keret t‚nylegesen nyugt zza az el“z“leg nem nyugt zott kereteket. Ha a T1 t”r”lve van ‚s m‚g van n‚h ny olyan tov bbĄtott keret, amely nincs nyugt z s v‚tele el“tt, a berendez‚snek el kell kezdenie a 2.4.4.9-ben leĄrt ism‚tl‚si elj r st. 2.4.4.6. VisszautasĄt s v‚tele REJ keret v‚telekor az ad˘ DXE az ad si  llapotv ltoz˘j t Łgy fogja be-  llĄtani, hogy azonos legyen a REJ keretnek a vez‚rl“mez“ben lev“ v‚teli sorsz m val. A DXE ism‚telten tov bbĄtani fogja a kezel‚sre v r˘ kere- te(ke)t a k”vetkez“ olyan lehet“s‚gn‚l, amely megfelel a k”vetkez“knek: 1) Ha a DXE ‚ppen nem ad ‚s a csatorna szabad, a berendez‚s azonnal hoz- z kezdhet az I keret(ek) ism‚telt ad s hoz. 2) Ha a DXE duplex csatorn n dogozik, ‚s UI vagy S keretet ad, amikor egy REJ keretet vesz, befejezheti az UI vagy S keret ad s t, majd ut na ism‚telten adja az I keret(ek)et. 3) Ha a DXE duplex csatorn n dolgozva m sik I keretet ad, amikor egy REJ keretet vesz, megszakĄthatja azt az I keretet, amelyet ‚ppen tov bbĄt, ‚s azonnal Łjra elkezdheti tov bbĄtani a k‚rt I kereteket. 4) A DXE csak a kezel‚sre v r˘ I keretet tov bbĄthatja, vagy a jelzett- n‚l t”bb keretet kldhet, ha a nyugt zatlan keretet tov bbi I keretek k”vett‚k, felt‚ve, hogy az ”sszes tov bbĄt sra v r˘ keret mennyis‚ge nem haladja meg az adatfolyam vez‚rl‚si ablakot (7 keretet). Ha a DCE bebillentett poll bittel rendelkez“ REJ keretet vesz, bebillen- tett v‚ge bit– RR vagy RNR kerettel kell v laszolnia, miel“tt ism‚telten tov bbĄtan  a kezel‚sre v r˘ I keret(ek)et. 2.4.4.7 RNR keret v‚tele Amikor a DXE egy RNR keretet vesz, abahagyja az I keretek ad s t min- daddig, mĄg a foglalts g  llapot nem t”rl“dik. Ha a T1 id“zĄt‚se az RNR v‚tele ut n j r le, a 2.4.4.9-ben leĄrt nyugt z sra v r s folyamat t kell v‚grehajtani. A poll bit az S keretekkel egytt haszn lhat˘ arra, hogy ellen“rizz‚k, nem t”rt‚nt-e v ltoz s a foglaltt  v lt DXE  llapot- ban. 2.4.4.6. Foglalts g jel kld‚se Amikor a DXE bel‚p a foglalts g  llapotba, ezt RNR v lasz ad s val a k”- vetkez“ alkalommal jelezni fogja. AmĄg a DXE foglalt  llapotban van, az S kereteket fogadhatja ‚s feldolgozhatja, ‚s ha a vett S keret P bitje egybe van billentve, a DXE-nek a k”vetkez“ lehets‚ges alkalommal olyan RNR keretet kell kldenie, amelynek F Bitje egybe van billentve. Annak ‚rdek‚ben, hogy a foglalts gi  llapotot t”r”lje, a DXE-nek att˘l fgg“- en, hogy az utols˘ I keretet helyesen vette vagy sem, olyan RR vagy REJ keretet kell kldenie, amelyn‚l a v‚teli sorsz m egyenl“ a pillanatnyi v‚teli  llapotv ltoz˘val. 2.4.4.9. Nyugt z sra v r s Ha a tov bbĄtott I keretre a m sik DXE-t“l ‚rkez“ nyugt z sra v rva T1 id“zĄt“ id“zĄt‚se lej r, a DXE ŁjraindĄtja a T1 id“zĄt“t ‚s egy egyesbe  llĄtott ‚rt‚k– P bittel rendelkez“ megfelel“ felgyeleti parancs kere- tet (RR-t vagy RNR-t kld.) Ha a DXE helyesen veszi a felgyeleti v lasz keretet - amely v laszkeret F bitje be van billentve ‚s N(R)-je az utol- s˘ vett N(R) ‚s az utols˘ tov bbĄtott N(S) plusz 1 ‚rt‚kek k”z‚ esik - a DXE Łjra fogja indĄtani a T1 id“zĄt“t ‚s ad si  llapotv ltoz˘j t, V(S)-t a vett N(R)-el egyenl“v‚ teszi. Ezut n a berendez‚s az I keret ad - s val vagy ism‚telt ad s val folytathatja az elj r st. Ha m sr‚szt a DXE helyesen veszi a be nem billentett F bittel rendelkez“ felgyeleti v laszkeretet, vagy egy I keretet, vagy egy felgyeleti parancskeretet, amelynek N(R)-je az utols˘ vett N(R) ‚s az utols˘ tov bbĄtott N(S) plusz 1 ‚rt‚kek k”z‚ esik, a DTE nem fogja Łjb˘l elindĄtania T1 id“zĄt“t, ha- nem a vett N(R)-t Łgy fogja haszn lni, mint ami az N(R)-1-el bez r˘lag sorsz mozott ‚s tov bbĄt sra kerlt I keretek nyugt z s t jelzi. Ha a T1 id“zĄt˘ id“zĄt‚se a bebillentett F bittel rendelkez“ felgyeleti v laszkeret v‚tele el“tt lej r, a DXE ism‚telten tov bbĄt egy olyan meg- felel“ felgyeleti parancskeretet (RR-t vagy RNR-t), amelynek P bitje be van billentve N2 kĄs‚rlet ut n, hogy a m sik DXE-t“l bebillentett F bit- tel rendelkez“ felgyeleti v laszkeretet szerezzen, a DXE elindĄtja a 2.4.6-ban leĄrt kapcsolat vissza llĄt si folyamat t. 2.4.5 KeretvisszautasĄt si  llapot A DXE akkor kezdem‚nyezi a keret resetel‚si elj r st, amikor inform ci˘  tviteli  llapot alatt helyes FCSE-el ‚s cĄmmez“vel a 2.3.4.3.3-ban le- Ąrt felt‚telek egyik‚nek, vagy k”zlk t”bbnek fenn ll sa mellett vesz egy keretet. Ilyen k”rlm‚nyek fenn ll sa eset‚n a DXE egy FRMR keretnek a 2.4.6.3- ban leĄrt m˘don t”rt‚n“ tov bbĄt sa arra k‚nyszeriti a m sik DXE-t, hogy helyre llĄtsa a kapcsolatot. Az FRMR keret ad sa ut n az azt tov bbĄt˘ DXE bel‚p a keret visszautasĄ- t si  llapotba. Ez az  llapot akkor t”rl“dik, amikor az a DXE, amely az FRMR keretet kldte, egy SABM vagy DISC parancs, vagy egy DM v laszkere- tet vesz. A DXE keret visszautasĄt si  llapota alatt vett minden m s parancs csak Łjabb, olyan FRMR kld‚s‚t fogja kiv ltani, amelynek infor- m ci˘mez“je ugyanolyan, mint az eredetileg kld”tt‚. KeretvisszautasĄt si  llapotban tov bbi I keretek ad s ra nem kerl sor, ‚s a vett I ‚s S kereteket a DXE eldobja. Az a DXE, amely az FRMR kere- tet tov bbĄtotta, az FRMR elkld‚se ut n el fogja indĄtani a T1 id“zĄ- t“t. Ha az id“zĄt“ lej rta el“tt nem kerlt sor SABM vagy DISC keret v‚- tel‚re, az FRMR keret ism‚telten ad sra kerl, ‚s a T1 id“zĄt“ a nyug- t z sra v r s fejezetben (2.4.4.9.) leĄrtak szerint Łjb˘l elindul. Ha az FRMR N2 alkalommal sikertelenl kerlt tov bbĄt sra, a kapcsolatot alap- helyzetbe kell  llĄtani. 2.4.6. Alaphelyzetbe  llĄt si elj r s 2.4.6.1 Az alaphelyzetbe  llĄt si elj r st arra haszn lj k, hogy nem ja- vĄthat˘ hiba megjelen‚se eset‚n a mindk‚t ir nyŁ adat raml st iniciali- z lja. Ezt az alaphelyzetbe  llĄt si elj r st csak az AX.25 szerinti kapcsolat inform ci˘ tviteli  llapot ban haszn lj k. 2.4.6.2 A DXE mindig el fogja kezdeni az alaphelyzetbe  llĄt si elj - r st, amikor nem v rt UA v lasz keretet vagy nem k‚rt v laszkeretet vesz, amelynek F bitje egybe van billentve. A DXE elkezdheti az alap- helyzetbe  llĄt si elj r st egy FRMR keret v‚telekor is. Egy‚bk‚nt DXE az FRMR-re az ”sszek”ttet‚snek egy DISC kerettel val˘ lebont s val is v laszolhat. 2.4.6.3. A DXE a kapcsolatot egy SABM keret kld‚s‚vel ‚s a T1 id“zĄt“ elindĄt s val fogja alaphelyzetbe  llĄtani. Az att˘l a DXE-t“l ‚rkez“ SABM keret v‚telekor, amellyel a kapcsolat m r kor bban fenn llt, a SABM keretet vev“ berendez‚snek a legels“ alkalommal UA keretet kell visszakldenie, ad si ‚s v‚teli  llapotv ltoz˘it, V(S)-t ‚s V(R)-t null ra kell  llĄtania ‚s T1-t le kell  llĄtania, kiv‚ve, hogyha maga is SABM-t vagy DISC-t kld”tt. Ha az UA-t helyesen vette az elj r st kezdem‚nyez“ DXE, akkor alap llapotba helyezi a saj t ad si ‚s v‚teli  llapotv ltoz˘it, V(S)-t ‚s V(R)-t, ‚s le llĄtja T1 id“zĄt“t. Valamennyi kor bban fenn llott foglalts gi  llapot t”rl“dik. Ha DM v laszt vesz, a DXE bel‚p a sz‚tkapcsolt  llapotba ‚s le llĄtja a T1 id“zĄt“t. Ha a T1 id“zĄt“ id“zĄt‚se m‚g az UA vagy DM v laszkeret v‚- tele el“tt lej r, a SABM ism‚telten ad sra kerl ‚s a T1 id“zĄt“ Łjb˘l el lesz indĄtva. Ha a T1 id“zĄt“ id“zĄt‚se N2-szer lej r, a DXE bel‚p a sz‚tkapcsolt  llapotba, ‚s minden kor bbban fenn llott adatkapcsolati  llapot t”rl“dik. A DXE az alaphelyzetbe  llĄt si elj r s befejez‚se el“tt vett minden egy‚b parancsot ‚s v laszt figyelmen kĄvl hagy. 2.4.6.4 Az egyik DXE k‚rheti, hogy DM v laszkeret kld‚s‚vel a m sik DXE alaphelyzetbe  llĄtsa a kapcsolatot. A DM keret tov bbĄt sa ut n az azt tov bbĄt˘ DXE bel‚p a sz‚tkapcsolt  llapotba. 2.4.7. A rendszermeghat roz˘ param‚terek felsorol sa 2.4.7.1 Id“zĄt“k Az AX.25 2. szint– ”sszek”ttet‚se integrit s nak fenntart sa ‚rdek‚ben ezen id“zĄt“k haszn lata aj nlott 2.4.7.1.1. T1 nyugt z s id“zĄt“ Az els“ id“zĄt“, a T1 feladata az, hogy biztoss  tegye, DXE nem fog ”r”kk‚ v rni az  ltala kld”tt csomagra (keretre) adott v laszra. Ennek az id“zĄt‚s‚rt‚ke nem fejezhet“ ki abszolŁt id“vel, mivel a csomagok kld‚s‚hez szks‚ges id“ er“sen fgg az 1 szinten haszn lt sebess‚gt“l. A T1-nek legal bb k‚tszer olyan hosszŁnak kell lennie, mint a leg- hosszabb csomagnak a m sik DXE-hez val˘ tov bbĄt s hoz szks‚ges id“ ‚s a megfelel“ v laszkeretnek a m sik DXE-t“l val˘ vissza‚rkez‚s‚hez szk- s‚ges id“ ”sszeg‚nek. Ez elegend“ id“t ad a m sik DXE sz m ra, hogy mie- l“tt v laszolna, bizonyos feldolgoz st elv‚gezhessen. Ha 2-es szint–  tj tsz˘k is felhaszn l sra kerlnek, a T1 ‚rt‚k‚t azon  tj tsz˘k sz m nak megfelel“en kell be llĄtani, amelyeken a csomag  tha- lad. 2.4.7.1.2 T2 v lasz k‚sleltet“ id“zĄt“ A DXE-ben egy m sodik, T2 id“zĄt“ is alkalmaz sra kerlhet, hogy meghat - rozza azt a maxim lis k‚sleltet‚si id“t, amelyet a vett keret id“pontja ‚s az erre adott v lasz tov bbĄt s nak id“pontja k”z‚ c‚lszer– beiktat- ni. Ennek a k‚sleltet‚snek a beiktat sa lehet“v‚ teszi a v‚telt v‚gz“ DXE-nek, hogy egy r”vid ideig v rjon, hogy eld”ntse, vajon egyn‚l t”bb keretet (csomagot) tov bbĄtottak-e fel‚je. Ha t”bb keretet (csomagot) vesz, a DXE 7 darabig egyszerre tudja “ket nyugt zni, ahelyett, hogy egyenk‚nt nyugt zn  “ket. T2 haszn lata nem k”telez“, de a csatorna jobb kihaszn l sa ‚rdek‚ben aj nlott. Megjegyezzk, hogy a duplex csatorn n a nyugt z sokat nem kell k/2 keretn‚l jobbaan k‚sleltetni ahhoz, hogy maxim lis  tvitelt ‚rjnk el. A k param‚tert 2.4.7.4 defini lja. 2.4.7.1.3 T3 inaktĄv kapcsolat id“zĄt“ A harmadik, T3 id“zĄt“t a kapcsolat integrit s nak fenntart s ra hasz- n ljuk akkor, amikor T1 nem fut. Azt javasoljuk, hogy amikor nincsenek kezel‚sre v r˘ nyugt zatlan I keret vagy F bites keretek (az inform ci˘-  tviteli  llapot idej‚n) egybe billentett P bit– RR vagy RNR keretet kell kldeni minden T3 id“egys‚gben, hogy lek‚rdezz‚k a m sik DXE  lla- pot t. A T3 peri˘dus t helyileg kell meghat rozni, de jelent“s m‚rt‚kben fgg az 1-es szint– m–velett“l. T3-nak T1-n‚l nagyobbnak kell lennie, ‚s nagyon megbĄzhat˘ csatorn n nagyon nagy is lehet. 2.4.7.2. Ism‚tl‚sek maxim lis sz ma (N2) Az ism‚tl‚sek maxim lis sz ma a T1 id“zĄt“vel ”sszhangban kerl fel- haszn l sra. 2.4.7.3 Az I mez“n belli byte-ok maxim lis sz ma (N1) Az I mez“ byte-jainak megengedett maxim lis sz ma 256. Ezeknek szint‚n eg‚sz sz mŁ byte-oknak kell lennik. 2.4.7.4. A kezel‚sre v r˘ I keretek maxim lis sz ma A kezel‚sre v r˘ I keretek maxim lis sz ma pillanatnyilag h‚t. 1 sz. mell‚klet Sz˘jegyz‚k Megjegyz‚s: Jelen mell‚klet nem r‚sze a protokollnak. ADCCP: Fejlett adatkommunik ci˘s vez‚rl“ elj r s. Az ANSI  ltal kifej- lesztett bitorient lt kapcsolati szint– protokoll CĄmmez“: Azok a byte-ok. amelyen bell egy HDLC keret tartalmazza az ad˘ ‚s vev“ llom s azonosĄt˘it AMRAD: Amateur Radio Research and Development Corporation (Amat“r R di˘ Kutat˘ ‚s Fejleszt“ T rsas g). A csomagkapcsolt r di˘ fejleszt‚s‚vel is foglalkoz˘ nem profitorient lt szervezet Lev‚lcĄm: Drawerm 6148, Mclean, VA 22106 AMSAT: The Radio Amateur Satellite Corporation (R di˘amat“r M–hold T r- sas g). Az OSCAR m–holdakkal kapcsolatban a csomagkapcsolt r di˘val foglalkoz˘, nem profitorient lt szervezet. Lev‚lcĄm: BOx 27., Washington, DC20044 ANSI: American National Standards Institute (Amerikai Szabv nygyi Hiva- tal). Lev‚lcĄm: 1430 Brodway, New York, NY 10018 KiegyenlĄtett: Az a kapcsolat, amleynek sor n azonos szint–  llom sok kommunik lnak egym ssal (l‚pnek kapcsolatba egym ssal. Nincs sem els“dleges (mester), sem m sodlagos (szolga)  llom s. Bit: Bin ris digit CCITT: International Telegraph and Telephone Consultative Committee, az International Telecommunication Union r‚sze. štk”z‚s: Az az  llapot, melynek sor n egyidej–leg k‚t vagy t”bb ad s jelenik meg ‚s a vev“(k”)n interferenci t okoz. Kapcsolat: Kapcsolati szinten k‚t csomagkapcsolt r di˘ llom s logikai ”sszekapcsol˘d sa inform ci˘ tvitel ‚s vez‚rl‚s c‚lj b˘l. Vez‚rl“mez“: A HDLC kereten bell parancsokat vagy v laszokat ‚s sorsz - mokat tartalmaz˘ 8 bites mez“ CRC: Cyclic Redundancy Check, Ciklikus redundancia ellen“rz‚s. Matameti- kai m–velet, amelynek eredm‚ny‚t az  tvitt blokkban tov bbĄtj k, hogy a vev“ llom s sz m ra lehet“v‚ tegy‚k annak ellen“rz‚s‚t, vajon az adatok s‚rtetlenek-e (ISO 3309 Annex). DCE: Adat ramk”ri v‚gberendez‚s. Kapcsolati szinten kiegyenlĄtetlen zemm˘dban az els“dleges  llom s. HasonlĄtsd ”ssze DTE-vel ‚s DXE-vel. Ell t si k”rzet: Csomagkapcsolt r di˘ eset‚n a haszn lt frekvencia ‚s az ell tott f”ldrajzi k”rzet  ltal egyttesen meghat rozott lok lis h l˘za- ti alapegys‚g. DTE: Adat v‚gberendez‚s. Kapcsolati szinten kiegyenlĄtetlen zemm˘dban a m sodlagos  llom s. HasonlĄtsd ”ssze DCE-vel ‚s DXE-vel. DXE: Adatkapcsolati berendez‚s. Kapcsolati szinten kiegyenlĄtett zem- m˘dban egyenl“ rangŁ (se nem els“dleges, se nem m dodlagos)  llom s. Ha- sonlĄtsd ”ssze DCE-vel ‚s DTE-vel. CĄmzett: Az az  llom s, amely a r di˘csatorn n  t k”zvetlenl vagy  t- j tsz˘n keresztl tov bbĄtott csomag tervezett vev“ llom sa FCS: Keretellen“rz“ bitsorozat. L. CRC-t. Mez“: A kapcsolati szint– csomagkapcsolt r di˘n l a keret egy vagy t”bb byte-b˘l  ll˘ r‚sze Flag: A HDLC-ben a keret nyit s ra ‚s lez r s ra haszn lt bitsorozat (01111110) Adatfolyan-vez‚rl‚s: Szab lyoz s annak ‚rdek‚ben, hogy az adat tviteli sebess‚get egy, a vev“ sz m ra megfelel“ sebess‚gre lehessen korl tozni. keret: A magasszint– adatkapcsolati vez‚rl“ elj r s (HDLC) adatstruktŁ- r ja Duplex: Olyan fizikai vagy logika kapcsolat k‚t pont k”z”tt, amelyen egyszerre mindk‚t ir nyban  ramolhatnak az adatok F‚lduplex: Olyan fizikai vagy logikai kapcsolat k‚t pont k”z”tt, melyen az adatok a k‚t ir nyban csak felv ltva  ramolhatnak (egyszerre csak az egyik ir nyban) Hex, Hexadecim lis: 16-os sz mrendszer, amely a k”vetkez“ szimb˘lumokat haszn lja: 0,1,2,3,4,5,6,7,8,9, A,B,C,D,E ‚s F HDLC: Magasszint– adatkapcsolati vez‚rl“ elj r s, amelyet az ISO 3309 ‚s m s nemzetk”zi szabv nyok specifik lnak Inform ci˘mez“: B rmely bitsorozat, amely felhaszn l skor a keretben to- v bbĄt sra kerl“ inform ci˘t tartalmazza. ISO: Nemzetk”zi Szabv nyosĄt˘ Iroda ISO 3309: Az " Adatkommunik ci˘- Magasszint– adatkapcsolati szint– ve- z‚rl“ elj r sok - KeretstruktŁra" c. nemzetk”zi szabv ny LAP: Kapcsolati el‚r‚si elj r s. Kapcsolati szint– protokoll az X.25. szerinti, a DTE ‚s DCE k”zotti kiegyenlĄtetlen zemm˘dŁ kommunik ci˘ sz m ra. LAPB: H l˘zati el r si elj r s, kiegyenlĄtett. Kapcsolati szint– proto- koll az X.25 szerinti, egyenrangŁ  llom sok k”zotti kiegyenlĄtett zem- m˘dŁ kommunik ci˘ sz m ra R‚teg: A kommunik ci˘ protokollokban a referenciamodell egyik r‚tege. Pl: az ISO nyitott rendszerek ”sszekapcsol sa (OSI) nev– referenciamo- dellje h‚t funkcion lis r‚teggel reldelkezik. LSB: legkisebb hely‚rt‚k– bit MSB: Legnagyobb hely‚rt‚k– bit Octet: nyolc bites coport (byte) OSI: Nyitott rendszerek ”sszekapcsol sa. A Nemzetk”zi Szabv nyosĄt si Iroda (ISO)  ltal kifejlesztett kommunik ci˘s protokoll referencia mo- dellje Csomagkapcsolt r di˘: Digit lis kommunik ci˘s technika, amely mag ba fog- lalja a cĄmz‚st, vez‚rl“- ‚s hibaellen“rz“ inform ci˘t tartalmaz˘ adatok r”vid sorozat nak (kereteinek, csomagjainak)  tvitel‚t r di˘csatorn n. PID, protokoll azonosĄt˘: Az AX.25 kapcsolati szint– protokollon bell az a byte, amelynek bitjei jelzik az alkalmazott h l˘zati protokollt, ha van. PPRS: Pacific Packet Radio Society (Csendes-˘ce ni Csomagkapcsolt R di˘ T rsas g). CĄm: Hank Magnuski, KA6M 311 Stanford Avenue, Menlo Park, CA 94025 Els“dleges: A vez‚r-vez‚relt (mester-szolga) kapcsolatban a vez‚r llo- m s. A vez‚r llom s v‚gzi a vez‚rl‚st, ‚s k‚pes olyan m–veletek v‚gre- hajt s ra, amilyenre a vez‚relt nem. L. m sodlagos Protokoll: A h l˘zaton belli inform ci˘csere szab lyainak ‚s elj r sai- nak leĄr sa RATS: Radio Amateur Telecommunication Society (R di˘amat“r Kommunik ci˘s T rsas g). CĄm: J.Gordon Beattie Jr. N2DSY, 45 Union Ave., Little Falls, NJO7424 Repeater: Csomagkapcsolt r di˘n l az az amat“r r di˘ llom s, amely a csomagokat veszi, a ciklikus redundancia vizsg lat val (CRC) ellen“rzi a csomagok ‚ps‚g‚t, ‚s ha a CRC j˘,  tcĄmz‚s n‚lkl Łjb˘l tov bbĄtja a cso- magot. M sodlagos: A vez‚relt  llom s a vez‚r-vez‚relt kapcsolatban. L. els“d- leges. SLAPR St. Louis Amateur Packet Radio (St. Louis-i Amat“r Csomagkap- csolt R di˘) CĄm: Pete Eaton, WB9FLW 35 Norspur, Route 4. Edwardwile, IL 62025 Forr s: Az az  llom s, amely r di˘csatorn n  t k”zvetlenl vagy  tj t- sz˘n keresztl csomagot ad. TAPR: Tucson Amateur Packet Radio Corporation. A csomagkapcsolt r di˘ fejleszt‚s‚vel foglalkoz˘, nem profitorient lt szervezet. VADCG: Vancouver Amateur Digital Communications Group (Vancouveri Amat“r Digit lis Kommunik ci˘s Csoport) CĄm: Doug Lockhart, VE7APU, 9531 Odlin Road, Richmond, BC, V&X 1E1: Canada Ablak: Kapcsolati szint– csomagkapcsolt r di˘n l az a keretsz m, amelyen bell a vez‚rl“mez“t arra haszn lj k, hogy be llĄts k a kereteknek azt a maxim lis sz m t, amelyet az ad˘ m‚g a vev“t“l vissza‚rkez“ nyugt z s v‚tele el“tt tov bbĄthat. X.25: A CCITT "Az adat ramk”ri v‚gberendez‚s (DCE) ‚s az adatv‚gberende- z‚s (DTE) k”z”tti interface nyilv nos adath l˘zaton csomagkapcsolt zem- m˘dban m–k”d“ termin lok sz m ra" c. aj nl sa. 2. sz. mell‚klet Irodalomjegyz‚k Megjegyz‚s: Jelen mell‚klet nem r‚sze a protokollnak American Telephone and Teleprph Company, "Operations Systems Network Communicatiuns Protocol Specification BX.25 - Issue 2." ANSI X.3.66 "Advanced Data Communication Control Procedure," (ADCCP). CCITI Recommendation X.25. "Interface between Data Terminal Equipment (DTE) and Data-Circuit Terminating Equipment (DCE) for Terminals Operating in the Packet Mode on Public Data Nerworks." ISO3309 "Data communication - High-level data link control procedures -- Frame structre." ISO7205, "Reference Model of Open Systems Architecture." ISO7776, " Information Processing Systems - Data Communications - 2nd DP 7776 REVISED - DESCRIPTION OF THR 1984. X.25 LAPB Compatible DTE Data Link Procedures." 3. sz. mell‚klet Implement lis megjegyz‚sek Megjegyz‚s: Jelen megjegyz‚s nem r‚sze a protokollnak Jelen dokumentum kiad sa el“tt m r t”bb csomagkapcsolt r di˘s eszk”zt ‚pĄtettek ‚s telepĄtettek. Annak ‚rdek‚ben, hogy fenntarts k a teljes kompatibilit st, ezekkel a berendez‚sekkel az Łj AX.25 rendszerek fej- leszt“i figyelembe kĄv nj k venni a k”vetkez“ szempontokat. A 2.3.3. fejezetben ‚s a 4. sz mell‚kletben lev“  llapott bl zatban le- Ąrt P/F bitnek a parancs/v lasz bitekkel ”sszefgg‚sben t”rt‚n“ haszn - lata jelen dokumentum kiad s ig nem kerlt szabv nyosĄt sra. Jelen szab- v ny kiad sa el“tt k‚szĄtett AX.25 berendez‚sek esetleg m sk‚nt kezelik a P/F bitet, a C biteket pedig egy ltal n nem kezelik. Az AX.25-nek jelen szabv ny el“tt m r l‚tezett egyetlen ismert implement ci˘ja sem hasz- n lta semmilyen m˘don a C biteket. Mivel jelen szabv ny megk”veteli, hogy a C bitek mindig egym s komplemensei legyenek, a nem szabv nyos protokoll szerint m–k”d“ AX.25 berendez‚s jelenl‚te Łgy derĄthet“ ki, hogy meg kell vizsg lni ezeket a biteket, ‚s meg kell hat rozni, vajon azok azonosak-e. (Vagyis mindkett“ 0 vagy mindkett“ 1). Amennyiben Łgy tal lj k, hogy az ”sszek”ttet‚s m sik v‚g‚n l‚v“ berende- z‚s nem szabv nyos, a szabv nyos AX.25 DXE-nek fel kell oldania a P/F bitek haszn lat ra vonatkoz˘ k”vetelm‚nyeket. Megeshet, hogy a m sik DXE v laszol, vagy nem v laszol a lek‚rdez‚sre (P=1 eset‚n). Ha m‚gis v laszol, az F bit tal n be lesz billentve, ta- l n nem. Az a k‚rd‚s, hogy az adott keret vajon parancs vagy v lasz, a C bitek n‚lkl ”sszet‚veszthet“, ‚s a szabv nyos DXE a megfelel“ C bitek n‚lkl felt‚telzi, hogy a m sik DXE k‚ptelen a megfelel“ P/F bit m–ve- letre. 2. A r di˘amat“r csomagkapcsolt adat tvitel form i ‚s m˘dszerei A szem‚lyi sz mĄt˘g‚pek t”meges elterjed‚s‚vel r di˘amat“r  llom so- kon egyre nagyobb sz mban jelentek meg a kl”nb”z“ tĄpusŁ ‚s bonyolults gŁ mikroprocesszoros berendez‚sek. Alkamaz suk ma m r igen sz‚lesk”r–. SegĄtenek az  llom son felmerl“ tervez‚si ‚s admi- nisztr ci˘s feladatok gyors ‚s egyszer– megold s ban, tov bb  lehet“s‚- get adnak az eddig ismert adat tviteli elj r sok korszer–sĄt‚s‚re ‚s Łjabb, sokkal hat‚konyabb inform ci˘ tviteli rendszerek bevezet‚s‚re. A r di˘amat“r szog lat arculata is sokat v ltozott az elmŁlt tĄz-tĄzen”t ‚v alatt. A kor bban haszn lt alkalmi hĄrh l˘k helyett ‚s mellett l‚t- rej”ttek a nap huszonn‚gy ˘r j ban m–k”d“ inform ci˘s rendszerek. Ezek a folyamatosan zemel“, nagy megbĄzhat˘s gŁ sz mĄt˘g‚ppel felgyelt hĄr- h l˘k jelent“s segĄts‚get nyŁjtanak katasztr˘fahelyzetben vagy egy‚b gyors, pontos hĄrk”zl‚st ig‚nyl“ esem‚nyek idej‚n. Ezt a szolg ltat st az  llami szervek is kihaszn lj k m‚g az olyan fejlett t vk”zl‚si infrastruktŁr val rendelkez“ orszgokban is, mint az USA, Kanada vagy az NSZK. Az OSI Referencia Modell A megval˘sĄtott csomagkapcsolt h l˘zatok ismertet‚se el“tt tekintsk  t a csomagr di˘ hely‚t a sz mĄt˘g‚pes adat tvitelben. Ha egy sz mĄt˘g‚pb“l egy m sik sz mĄt˘g‚pbe adatot akarunk  tvinni, szks‚gnk van egy proto- kollra. A protokoll tartalmazza mindazokat a szab lyokat, melyek leĄr- j k, hogyan kell egy adott m˘don az inform ci˘t tov bbĄtani. Minden in- form ci˘ tviteli elj r shoz tartozik legal bb egy protokoll. P‚ld ul a Morse-k˘d protokollja defini lja a jelek - a pont ‚s a von s - hossz t, a jelek ‚s a bet–k k”z”tt lev“ sznet idej‚t, a Morse ABC pedig felso- rolja az egyes bet–kh”z tartoz˘ k˘dkombin ci˘kat, stb. Korrekt inform ci˘tov bbĄt s csak akkor biztosĄtott, ha az  tviteli l nc mindk‚t oldal n ugyanazt a protokollt haszn lj k. Az‚rt fontos, hogy mindenki batartsa a nemzetk”zi aj nl sokat, mert Ągy lehet a leghat‚ko- nyabban ‚s legegyszer–bben nagy terleteket  tfog˘ inform ci˘s rendsze- reket l‚trehozni. A r di˘amat“r h l˘zat topol˘gi ja egy norm l sz mĄt˘g‚pes redszerrel ”sszehasonlĄtva el‚gg‚ saj ts gos. Egy huzalozott sz mĄt˘g‚pes h l˘zat- ban a felhaszn l˘k sz ma ‚s helye ismert. Ezek z rt rendszert alkotnak. Ezzel ellent‚tben a r di˘amat“r h l˘zatok struktŁr ja t‚rben ‚s id“ben folyamatosan v ltozik. A k”zponti adatŁtvonalak  lland˘an zemelnek, mi- vel ezek speci lisan erre a c‚lra telepĄtett  llom sokra ‚plnek. A ge- rinch l˘zatra kapcsol˘d˘  llom sok sz ma rendszeresen v ltozik att˘l fgg“en, hogy kinek mikor van ideje r di˘zni, vagy mikor van valami fontos tov bbĄtand˘ k”zlem‚nye, zemel‚s k”zben v‚letlenszer–en l‚pnek be Łj  llom sok a rendszerbe, ‚s azok, akik a forgalmaz s befejezt‚vel kikapcsolnak, egyszer–en megsz–nnek l‚tezni a h l˘zat szemsz”g‚b“l n‚z- ve. Ez egy nyitott h l˘zat. Az ilyen ‚s az ehhez hasonl˘ h l˘zatokon keresztl folytatott adat tvi- tel egzakt vizsg lat ra az ISO (International Standard Organisation - Nemzetk”zki Szabv nygyi Hivatal) k‚szĄtett egy referencia modellt, mely az OSI Reference Model (Nyitott Rendszerek ”sszekapcsol s nak Referencia Modellje) n‚ven ismeretes. A modern adat tviteli rendszerek OSI Referencia Modellje h‚t kl”n ll˘, egym sra ‚pl“ szintre tagol˘dik. A tov bbi t rgyal s folyam n a szint ‚s a r‚teg kifejez‚seket t”bbnyire egym s szinonim jak‚nt haszn ljuk az OSI-RM ismeretet‚se sor n. Val˘j ban ha a m–k”d‚st Ąrjuk le vagy arra hivatkozunk, a szint a korrekt megjel”l‚s, mĄg ha egy adott szintet n‚v szerint emlĄtnk - a r‚teg sz˘t alkalmazzuk. A terminol˘gi nak megfele- l“en az OSI -RM els“ szintj‚t fizikai r‚tegnek nevezzk. Az OSI - RM az al bbi h‚t r‚tegb“l ‚plfel: 7. szint Alkalmaz si r‚teg (legmagasabb szint) 6. szint MegjelenĄt‚si r‚teg 5. szint Sz‚toszt si r‚teg 4. szint Sz llĄt si r‚teg 3. szint H l˘zati r‚teg 2. szint Kapcsolati r‚teg 1. szint Fizikai r‚teg (legalacsonyabb szint) Bizonyos fokig a felsorolt szintek mindegyike r‚szt vesz abban, hogy az inform ci˘ hib tlanul ‚s gyorsan eljusson a felad˘t˘l a cĄmzettig. A ha l˘zaton bell egy adott szint a vele megegyz“ szinttel az alacso- nyabb szinteken keresztl tartja a kapcsolatot (kiv‚ve az 1. szintet, mert ahhoz nem kapcsol˘dik alacsonyabb szint). Egy alacsonyabb szint a magasabb szintr“l ‚rkez“ minden inform ci˘t adatnak tekint ‚s v ltozat- lan form ban tov bbĄtja - eltekintve az adott szint– adat tvitel v‚gre- hajt s hoz szks‚ges adattranszform ci˘t˘l. Itt kell megemlĄteni, hogy az OSI-RM lehet“s‚get ad a funkci˘k t”bbsz”- r”z‚s‚re att˘l fgg“en, hogy az adott szinten milyen protokollt haszn lnak ‚s mennyire ”sszetett az eredm‚nyl kapott h l˘zat. Ez kl”n”sen jelen- t“s, ha figyelembe vesszk a t”bbszint– multiplexelt adatutak haszn la- t nak lehet“s‚g‚t, mert nagy m‚rt‚kben n”veli a h l˘zat megbĄzhat˘s g t. Egyszer–bb h l˘zatokb˘l kimaradhatnak bizonyos szintek, mert egyszer–en nem implement lj k vagy feleslegesen bonyolĄtan  a teljes rendszert. Az aj nl s szerint kihagyott szint eset‚n egy nulla karaktert kell beszŁrni az adatfolyamba arra a helyre, ahol egy‚bk‚nt az adott szintre vonatkoz˘ inform ci˘ lenne k˘dolva, Ągy k‚s“bb felmerl“ ig‚ny eset‚n biztosĄtva van a hely a hi nyz˘ szint implement l s ra. Az OSI-RM egyik nagy el“nye, hogy megengedi egy adott szint megv ltozta- t s t an‚lkl, hogy az hat ssal lenne az eg‚sz h l˘zatra. Ez azt jelenti p‚ld ul, hogy az egyik terlet ugyanazt a H l˘zati r‚teget haszn lja, mint a m sik, mik”zben a Kapcsolati r‚teg protokollja teljesen elt‚r“. J˘ p‚lda erre a Kapcsolati protokoll elt‚r“ definici˘ja az alkalmazott kommunik ci˘s k”zeg fggv‚ny‚ben (a meteornyomvonalas kĄs‚rletekhez jobban illeszkedik a kisebb csomagm‚ret, mint a VHF/UHF csatorn kon fo- ly˘ forgalom k”vetelm‚nyeihez), mik”zben a magasabb r‚tegekn‚l nincs el- t‚r‚s. A referencia modellnek vannak gyenge pontjai is. N‚ha az egyes szinteket alszintekre kell bontani (p‚ld ul a h l˘zati r‚teget H l˘zati alr‚tegre ‚s H l˘zatk”zi alr‚tegre), m skor neh‚z hat‚konyan elkl”nĄteni egym s- t˘l az er“sen ”sszefon˘d˘ szinteket. Az al bbiakban vizsg ljuk meg r‚szletesen a referencia modell egyes szintjeit: 1. szint A Fizikai r‚teg Az 1. szint az OSI-RM legalacsonyabb szintje. Ez  ll els“dlegesen kap- csolatban az adattov bbĄt s val˘s fizikai vil g val. Ennek megfelel“en el‚gg‚ ”sszetett. A legfontosabb alkot˘r‚szei a k”vetkez“k: - feszlts‚gszintek; - adat- ‚s vez‚rl“ jelek; - adat ad s ‚s v‚tel sebess‚ge; - bit ad s ‚s v‚tel sorrendje; - modul tor ‚s demodul tor (modem) tĄpusok; - felhaszn lt r di˘csatorna jellemz“i; A felsorolt param‚tereknek illeszkednik kell egym shoz a teljes  tviteli l ncon keresztl. Csak ekkor lehets‚ges az adat tov bbĄt sa. A Fizikai r‚tegben az adatot tipikusan r di˘csatorn n keresztl tov b- bĄtj k soros bitfolyan form j ban. A felhaszn l˘i termin lok ‚s a sz mĄ- t˘g‚pek k”z”tti illeszt‚s szint‚n soros vonalon t”rt‚nik t”bbnyire ASCII k˘dban, 300 - 9600 baud sebess‚ggel. A r di˘amat“r csomagkapcsolt ”sszek”ttet‚sekn‚l az adat tviteli sebess‚- get ‚s az alkalmazott modem tĄpus t a felhaszn lt r di˘csatorna szabja meg. Igen neh‚z lenne egy olyan modemet k‚szĄteni, mely biztosĄtan  az 50 kbit/s sebess‚get a r”vidhull mŁ s vban. A kl”nb”z“ frekvenci kon op- tim lisan haszn lhat˘  tviteli sebess‚gek ‚s modemtĄpusok meghat roz sa kĄvl esik ezen a t‚mak”r”n. Helyette tekintsk  t a jelenleg haszn la- tos rendszereket. VHF/UHF A VHF/UHF s vokban pillanatnyilag egyetlen  ltal nosan haszn lt szabv ny l‚tezik. Ez az 1200 bit/s sebess‚g– Bell 202 modem. Kl”nleges n‚pszer–- s‚g‚t annek k”sz”nheti, hogy viszonylag gyors m–k”d‚s– - ”sszehasonlĄt- va az 50 baudos RTTY zemm˘ddal - ‚s nem ig‚nyel speci lis r di˘t vagy egy‚b nehezen beszerezhet“ berendez‚st. Egyszer–en el‚rhet“ek elfekv“ 202 tĄpusŁ k‚szl‚kek, tov bb  sz mos k”nnyen meg‚pĄthet“ modem-kapcsol si rajzz is l‚tezik. Ezen kĄvl ma m r kaphat˘k az egy-chipes modemek is, melyek egyetlen tokban realiz lj k az ”sszes modemfunkci˘t. Az emlĄtett Bell 202 modemeket m‚g m–holdas kis‚rletekhez is felhaszn l- t k. A kĄs‚rletek sor n kiderlt, hogy egyes modem-kapcsol sok viselke- d‚se nagyon rossz zajos k”rnyezetben. Ilyenek p‚d ul a PLL demodul to- rok. A probl‚ma f“leg abb˘l ad˘dik, hogy a m–holdas SSB csatorna jel-zaj viszonya egy f”ldi FM csatorn val ”sszehasonlĄtva sokkal rosszabb. Folyamatban van n‚h ny nagysebess‚g– kĄs‚rlet is, f“leg az UHF s vokban, ahol megengedett az 56 kbit/s sebess‚g haszn lata. A jelenlegi h l˘zatok dont“ r‚sze 9600 bauddal vagy ann l kissebb  tviteli sebess‚ggel zemel. Ezen sebess‚ghat r f”l”tt a legt”bb HDLC chip bels“ ˘rajelvissza llĄt˘  ramk”rei m–k”d‚sk‚ptelenn‚ v lnak. A kutat s-fejleszt‚s legjelent“sebb terlete az optim lis csomagkapcsolati modemek kifejleszt‚se ‚s kipr˘b - l sa. A kalsszikus Bell 202 modemek mellett az adattov bbĄt sra Kanad ban ‚s Sv‚dorsz gban n‚hol haszn lj k a direkt FM modul ci˘t is 4800 baudig. V‚teli oldalon k”zvetlenl a diszkrimin torb˘l veszik ki a kimen“ jelet. A rendszer alapvet“ h tr nya, hogy m˘dosĄtani kell a megl‚v“ r di˘kat ‚s romlik a frekvenciastabilit s. A csomagr di˘ VHF/UHF alkalmaz s nak m‚g sz mos kiakn zatlan terlete van. Ez kl”n”sen igaz az extr‚m nagy sebess‚g– adat tvitelek kutat s - ra. A mikrohull mŁ RF technol˘gia bevezet‚se egyel“re m‚g v rat mag ra. Meteornyomvonalas ”sszek”ttet‚sek A meteornyomvonalas terjed‚s ‚s a csomagkapcsolt rendszerek jellemz“i sok k”z”s von st mutatnak. Mindkett“ a r”vid idej–, nagy sebess‚g– in- form ci˘tov bbĄt st t mogatja. A meteornyomvonalas kĄs‚rletekben r‚szt- vev“ amat“r”k ezt hamar felismert‚k ‚s a csomagr di˘t felhaszn lt k sa- j t szakterletk”n. Az oper tornak ezentŁl nem kell  lland˘an a k‚sz- l‚k mellett v rnia a k”vetkez“ meteorrajra, hanem ezt a f raszt˘ felada- tot nyugodtan r bĄzhatja a csomagkapcsolatot vez‚rl“ sz mĄt˘g‚pre. A g‚p figyeli a csatorn t ‚s amint a nyomvonalakb˘l fel‚pl egy - ak r n‚h ny m sodpercig l‚tez“ - r di˘frekvenci s terjed‚si Łtvonal az ellen llom s ir ny ban azonnal felveszi az ”sszek”ttet‚st az ellen llom ssal ‚s to- v bbĄtja a szks‚ges zenetet. Az el‚rt eredm‚nyek azt mutatj k, hogy a csomagr di˘ igen hat‚konyan t - mogatja ezt az ”sszek”ttet‚si m˘dot. A rendszer tov bbi optimaliz l s ra olyan speci lis protokollokat fejlesztenek ki, melyek a most haszn ltak- hoz k‚pest kevesebb redundanci val rendelkeznek ‚s jobban figyelembe veszik a nyovonalas csatorn k v‚letlenszer– term‚szet‚t. R”vidhull m A csomagkapcsolt h l˘zatok r”vidhull mon is egyre joban elterjednek. Helyesen megv lasztott frekvencia ‚s id“pont eset‚n itt hidalhat˘  t a legnagyobb t vols g egyetlen ugr ssal. Term‚szetesen ennek a r di˘csa- torn nak is megvannak a maga saj ts gos jellemz“i, miket a h l˘zat tervez‚s‚n‚l figyelembe kell venni. Ilyenek p‚ld ul a keskeny csator- nas vsz‚less‚g, a szelektĄv fading, a relatĄve rosszabb jel-zaj vi- szony, az id“fgg“ terjed‚s ‚s a t”bbutas terjed‚sb“l ad˘d˘ jelk”zi torzĄt s. Az els“ kĄs‚rleteket 40 m‚teren v‚gezt‚k 300, 150 ‚s 75 baudos Bell 202 modemekkel. A v laszt st az indokolta, hogy a meglev“ k‚szl‚kek ”ssze voltak huzalozva ‚s URH-n m r ki voltak pr˘b lva. Hamarosan kiderlt, hogy ez a fel ll s sz mos kĄv nnival˘t hagy maga ut n. Az alapvet“ probl‚m t az okozta, hogy a Bell 202-es modem viszonylag nagy s vsz‚- less‚get ig‚nyel (AFSK 1200/2200 Hz seg‚dviv“k). Az 1000 Hz-es l”ket  tvitel‚hez szks‚ges - lehet“leg zajmentes - csatorna biztosĄt sa a r”- vidhull mŁ s vokban rem‚nytelen feladat. A megold st a 200 Hz l”ket– 300 baudos FSK modem hozta meg. Napjainkban szinte kiz r˘lag ezt a Bell 103 szabv nyŁ nodemet haszn lj k r”vidhull - mon 160 m‚tert“l 10 m‚terig az eg‚sz vil gon. Az elmŁlt ‚vek sor n bebi- zonyosodott, hogy segĄts‚g‚vel megbĄzhat˘an tov bbĄthat˘ inform ci˘ t”bb ezer kilom‚ter t vols gra, s Ągy a m–holdas t vk”zl‚s mellett egyik eszk”ze lett a kontinensek k”z”tti digit lis adat tvitelnek. A Fizikai r‚teg az egyetlen szint, amely t‚nylegesen fizikai - elektro- mos kapcsolatot val˘sĄt meg k‚t pont k”z”tt. A fennmarad˘ szintek m r csak Łgynevezett logikai, vagy m s sz˘val virtu lis kapcsolatot tartanak a l nc m sik v‚g‚n lev“, velk egyenrangŁ szintekkel. Ezek a logikai kapcsolatok nem tartoznak a val˘s fizikai vil gba, hanem csak sz mĄt˘- g‚pprogramok form j ban l‚teznek, mint rendszerleĄr˘k. Ez‚rt mindig je- len kell lennie egy val˘s gos sz mĄt˘g‚pnek, ami v‚grehajtja a logikai kapcsolatok protokolljait defini l˘ programokat. A sz mĄt˘g‚p lehet nagy- g‚p vagy feladatorient lt kis mikrog‚p is. 2. szint - A Kapcsolati r‚teg Ez a r‚teg felel“s az adatok tov bbĄt s ‚rt a f”l”tte lev“ szintek ‚s az alatta lev“ fizikai szint k”z”tt. BiztosĄtja az adatok s‚rtelens‚g‚t a fizikai eszk”z”k”n t”rt‚n“ tov bbĄt s sor n ‚s kijavĄtja az el“fordul˘ hib kat - amennyiben lehets‚ges. A 2.1  br n egy csomagr di˘ h l˘zat r‚szlet‚t alkot˘ berendez‚sek ”ssze- kapcsol˘d sa l that˘. Megfigyelhet“, hogy kl”n ll˘ Kapcsolati r‚teg tartozik minden egyes Fizikai r‚teghez. A Fizikai r‚tegen keresztl tov bbĄtott adatok s‚rtetles‚g‚nek biztosĄ- t s hoz a Kapcsolati r‚teg sz mos  talakĄt st v‚gez a magasabb szintekt“l kapott adatokon. A legt”bb kapcsolati szint– protokoll azzal kezdi, hogy a fellr“l kapott adatokat kisebb, keretnek nevezett csoportokra bontja ‚s ezeket a kereteket tov bbĄtja a Fizikai r‚tegnek az ad s sor n. Az ekld”tt adatok elej‚hez ‚s v‚g‚hez sz mos kieg‚szĄt“ inform ci˘t is hozz f–z. Ez a kieg‚szĄt“ inform ci˘  ltal ban a keret sorsz ma, a keret tĄpus nak azonosĄt˘ja, a felad˘ ‚s cĄmzett azonosĄt˘ja ‚s egy matemeti- kai elj r ssal k‚pzett sz m‚rt‚k, amit a tov bbĄtott adatok s‚rtetlens‚- g‚nek ellen“rz‚s‚re haszn lnak. A felsorolt alapvet“ funkci˘k r‚szletes ismertet‚se megtal lhat˘ a HDLC protokoll leĄr s ban (High-level Data Link Control - Magasszint– Adatkapcsolat Vez‚rl‚s). Az amat“r r di˘z sban jelenleg a Kapcsolati r‚teg protokoll k‚t v ltoza- t t haszn lj k. Mindkett“ a HDLC szabv nyra ‚pl ‚s kieg‚szĄt“ inform - ci˘k‚nt a megszokott jelz“b jt, cĄm, vez‚rl“ ‚s keretellen“rz“ ”sszeg mez“ket tartalmazza. A jelz“b jtok a keretek kezdet‚t ‚s v‚g‚t jel”lik, a cĄmmez“ben k˘dolj k a keret felad˘j nak ‚s cĄmzettj‚nek azonosĄt˘j t, tov bb  az  tviteli Łtvonalra vonatkoz˘ inform ci˘t - ha van. A vez‚rl“mez“ mutatja a keret tĄpus t ‚s az  tviteli folyamat  llapot t. A keretellen“rz“ mez“ egy ciklikus redundancia k˘d, melyet a nyit˘ ‚s z r˘ jelz“b jtok k”z”tti adatfolyamb˘l sz mĄtanak ki. A jelz“b jt k˘dja (O1111110) a kereten bell sehol nem fordulhat el“. Ez‚rt ad skor valah nyszor ”t vagy t”bb egym st k”vet“ 1 ‚rt‚k– bitet tal lnak az adatokban, az ”t”dik bit ut n automatikusan beszŁrnak egy 0 ‚rt‚k– bitet. A v‚teli oldal ezt a beszŁrt null t felismeri ‚s ki is t”rli. A kapcsolati r‚teg protokollok legfontosabb jellemz“je, hogy k‚pesek virtu lis kapcsolat ki‚pĄt‚s‚re k‚t egym ssal kommunik lni kĄv n˘ beren- dez‚s k”z”tt. Ez mindk‚t berendez‚s sz m ra lehet“v‚ teszi, hogy a kap- csolat tetsz“leges f zis ban ismerj‚k egym s  llapot t. Ez az ”sszek”t- tet‚s Łgy val˘sul meg, hogy a kommunik l˘ felek olyan csomagokat is kl- denek egym snak oda-vissza, amik nem tartalmaznak felhaszn l˘i adato- kat, hanem csak az ”sszek”ttet‚s  llapot ra vonatkoz˘ felgyeleti infor- m ci˘kat cser‚li ki a k‚t f‚l k”z”tt. Az  tviteli berendez‚sek k”lcs”n”- sen tŁlterhelhetik egym st, ha p‚ld ul az egyik gyorsabban adja az ada- tokat, mint ahogy azokat a fogad˘ f‚l fel tudja dolgozni. Ennek megaka- d lyoz sa szint‚n a felgyeleti l nc feladata. Vancouver Protokoll Az els“, r di˘amat“r s vokban val˘ haszn latra kifejlesztett Kapcsolati r‚teg protokoll a HDLC IBM v ltozat ra, az SDLC-re ‚pl. Ezt a proto- kollt egy kanadai amat“r, Doug Lockhart, VE7APU fejlesztette ki. Łtt“r“ munk ja alapj n “t tekintik a csomagr di˘z s atyj nak. Maga a protokoll kapcsolatorient lt, nyolcbites cĄm- ‚s vez‚rl“mez“t alkalmaz szabv nyos CRC gener l ssal a keretellen“rz“ mez“ben. Mind”ssze n‚h ny felgyeleti keretet haszn l a kapcsolat folyamat nak vez‚rl‚s‚re, bele‚rtve a tŁlter- hel‚s elleni v‚delmet is. A 2. szint– Vancouver protokoll kit–n“en m–k”- dik ‚s minim lis a redundanci ja. Az AX.25 Level 2. Miut n az AMRAD (Amateur Radio Research and Development) egy ideig tesz- telte a Vancouver protokollt, nyilv nval˘v  v lt alkalmaz s nak n‚h ny korl tja. A legf“bb korl tot a keretekbe k˘dolt cĄminform ci˘ adta; A Vancouver protokollnak mind”ssze egyetlen nyolcbites cĄmmez“je van. N‚h ny felhaszn l˘ Łgy m˘dosĄtotta a protokollt, hogy kieg‚szĄt‚sk‚ppen digit lis  tj tsz˘kat - digipeatereket - is lehessen haszn lni. Ez a ki- eg‚szĄt‚s elvett k‚t bitet a cĄmmez“ nyolc bitj‚b“l - hat bitet hagyva a t‚nyleges cĄmz‚sre. Ez azt jelentette, hogy alig 64 felhaszn l˘t lehe- tett megcĄmezni tŁlcsordul s n‚lkl. R ad sul valakinek minden egyes csoportban ki kellett osztania a sz mokat az  llom soknak,‚s gondoskodnia kellett arr“l, hogy ugyanazt a sz mot soha ne kapja meg egyszerre t”bb  llom s. Ezt a probl‚m t az AX.25 Łgy kerlte meg, hogy k”zvetlenl a r di˘amat“r hĄv˘jeleket Ąrja be a cĄmmez“be. R ad sul itt nem csak a cĄmzett, hanem a felad˘ hĄv˘jele is szerepel. A m˘dosĄt s k”vetkezt‚ben a cĄmmez“ hossza hirtelen egy b jtr˘l 14 b jtra n“tt. Tov bbi kieg‚szĄt‚sk‚nt kez- detben egy, ma m r nyolc digit lis  tj tsz˘ hĄv˘jele is megadhat˘ a cĄm- z‚sben. A Vancouver protokollal ”sszehasonlĄtva a cĄmz‚si redundancia sokszoros ra n“tt, de ha a rendszer egyszer– haszn lhat˘s ga a d”nt“ szempont - ami r di˘amat“r h l˘zatokban alapvet“ - a rendszernek ilyen- nek kell lennie. Az AX.25 bevezetett t”bb speci lis felgyeleti keretet is, f“leg a nagysebess‚g– full-duplex adat tvitel t mogat s ra. Napjainkban a leg- t”bb r di˘amat“r az AX.25 Level 2 szabv nyt haszn lja ‚s az ”sszes je- lenleg el‚rhet“ rendszer k‚pes az AX.25 Level 2 protokoll fogad s ra. Mivel az AX.25 megengedi a t”bbsz”r”sen l ncolt kapcsolatokat, egyszerre t”bb  llom s is ”sszek”ttet‚sben  llhat egym ssal. Ebbe a kateg˘ri ba tartozik az is, mikor egy  llom s ”nmag val ‚pĄt fel kapcsolatot p‚ld ul tesztel‚s c‚lj b˘l (felt‚ve, hogy van a k”zel‚ben valamilyen  tj tsz˘). Digit lis  tj tsz˘k Mind a m˘dosĄtott Vancouver protokoll, mind az AX.25 Level 2 protokoll t mogatja a digit lis  tj tsz˘nak vagy digipeaternek nevezett eszk”z”- ket. Az ilyen tĄpusŁ  tj tsz˘k abaan kl”b”znek a besz‚d tj tsz˘kt˘l, hogy a besz‚d tj tsz˘kn l megszokott frekvenciaoszt sos zem helyett  l- tal ban id“oszt sos vagy t rol˘-tov bbĄt˘ zemm˘dban m–k”dnek. Alap llapotban a csatorn t figyelik. A csatorn n megjelen“ csomagokat le- veszik ‚s elt rolj k a mem˘ri jukban, Megvizsg lj k, hogy a t rolt cso- mag inform ci˘tartalma s‚rtetlen-e. Csak a hib tlan csomagok kerlnek tov bbi feldolgoz sra. Ezut n a cĄmmez“ ellen“rz‚se k”vetkezik. Amennyi- ben az  tj tsz˘ azonosĄt˘ja szerepel a cĄmmez“ben lev“  tj tsz˘list n, az  tj tsz˘ megjel”li a csomagot, ‚s ism‚t kiadja a csatorn ra. Term‚sze- tesen az tk”z‚sek elkerl‚s‚re el“bb megv rja, hogy a csomag felad˘ja lekapcsolja az ad˘j t. Az  tj tsz˘k segĄts‚g‚vel egyszerre t”bb  llom s is forgalmazhat egym s- sal egyetlen csatorn n an‚lkl, hogy egym st k”zvetlenl hallan k. R di˘s szempontb˘l a digipeaterek j˘val egyszer–bbek, mint a besz‚d t- j tszk. Full-duplex helyett el‚g egy szimplex r di˘ ‚s elmaradnak a k”lts‚ges duplex sz–r“k. Az elfoglalt frekvencias v pedig fel‚re cs”k- ken, mivel nincs kl”n ll˘ felmen“ ‚s lej”v“  g. 3. szint A H l˘zati r‚teg Az OSI-RM k”vetkez“ szintje a H l˘zati r‚teg. A H l˘zati r‚teg a tov b- bĄtott adatokat csomagszinten kezeli. Ez a r‚teg k‚t alr‚tegre bontha- t˘. Az alacsonyabb szint, ami a H l˘zati alr‚teg vagy Level 23A ( 3A szint) nevet kapta, a felhaszn l˘k egyetlen, kisebb h l˘zat t k‚pes ke- zelni. A magasabb szint - a H l˘zatk”zi alr‚teg vagy Level 3B - a kisebb h l˘zatokat egyetlen nagy h l˘zatt  fogja ”ssze, lehet“v‚ t‚ve az egyik h l˘zat tagjainak egy m sik, a saj tjukt“l esetleg elt‚r“ h l˘zat tagja- ival val˘ kapcsolat t. Ezen a ponton meg kell vizsg lni a fontosabb h l˘zattĄpusokat - a kap- csolatorient lt, ‚s a kapcsolat n‚lkli Łn, datagramm tĄpust. A k‚t rendszer nagyon elt‚r“ a tervez‚si filoz˘fi j ban, de b rmelyik haszn l- hat˘ a m sik helyett minden kl”n”sebb h tr ny n‚lkl. B rki azt gondoln , hogy az ”sszes alh l˘zatnak ‚s h l˘zatnak egyazon tĄpusŁnak kell lennie, mert kl”nben nem ‚pĄthet“ fel a kapcsolat. Ez nem Ągy van. A funkci˘kat megfelel“en sz‚tv lasztva gatewayek illeszthe- t“ek be a h l˘zatba, melyek megengedik b rmely szinten az elt‚r“ rend- szerek haszn lat t. A gateway mindig k‚t vagy t”bb alh l˘zatot kapcsol ”ssze. V‚grehajtja az esetleges elt‚r“ protokollok k”z”tti konverzi˘t, biztosĄtja az alh l˘zatok k”lcs”n”s inform ci˘cser‚j‚t. Egy j˘l terve- zett gateway olyan pontosan elv‚gzi a protokollok transzform ci˘j t, hogy egy adott h l˘zatb˘l n‚zve a gateway m sik oldal n lev“ h l˘zat pro- tokollja nem is hat rozhat˘ meg. Visszat‚rve a h l˘zattĄpusokra el“sz”r a kapcsolatorient lt h l˘zatot r‚szletezzk. A kapcsolatorient lt h l˘zat A kapcsolatorient lt h l˘zat m–k”d‚se nagyon hasonlĄt a Kapcsolati r‚- teg protokollhoz. A h l˘zatban az adattov bbĄt s el“tt kapcsolatot kell fel‚pĄteni a k‚t felhaszn l˘ k”z”tt. Az egyik  llom s elindĄt egy kap- csolat fel‚pĄt‚s‚t k‚r“ csomagot a m sik fel‚, az pedig egy nyugt z˘ csomaggal v laszol. Ha egyszer egy kapcsolat l‚trej”tt, minden tov bbi adat ezon az Łtvonalon halad, mint amit a kapcsolat fel‚pĄt‚sekor a k‚- relem ‚s a nyugta csomagok bej rtak. Amennyiben a kapcsolat folyam n ja- vĄthatatlan hiba jeletkezik, a hib s kapcsolat lebomlik ‚s helyette auto- matikusan egy Łj ‚pl fel (ha lehets‚ges). A kapcsolatorient lt protokoll el“nyei: 1. A csomagok fejl‚ce - redudanci ja - kicsiny, mert az ”sszes inform - ci˘t - ami defini lja, hogy ki, kivel. milyen “tvonalon keresztl kommu- nik l - csak egyszer, a kapcsolat felv‚telekor tov bbĄtj k. Ez a kisebb redudancia  ltal ban egyszer–sĄti a protokoll implement l s hoz szks‚ges szoftvert is. 2. Hib s sorrend– csomagokat nem enged meg. Eredm‚nyl tov bb egyszer–- s”dik a h l˘zati protokollt implement l˘ szofver ‚s a magsabb szint– pro- tokollok bonyolults ga is cs”kken. 3. A kapcsolatorient lt protokollok implement l sa  ltal ban v‚ve k”nnyebb mint a datagramm protokollok‚. 4. Ha a kapcsolat egyszer l‚trej”tt, nem szks‚ges a csomagok Łtvonal - nak ism‚telt kisz mĄt sa. A kapcsolatorient lt protokoll h tr nyai: 1. Az adatfolyam Łtvonala a kapcsolat felv‚telekor k”t”tt‚ v lik. Ha ”sszek”ttet‚s k”zben az  tviteli Łt meghib sodik egy ponton, a hiba ja- vĄt s ra csak az ”sszek”ttet‚s lebont s val ‚s egy alternatĄv Łtvonalon t”rt‚n“ ism‚telt fel‚pĄt‚s‚vel van m˘d. Ebb“l sz rmazik a h l˘zat maxi- m lis megbĄzhat˘s g ra vonatkoz˘ k”vetelm‚ny. Egy megbĄzhatatlan h l˘zat adattov bbĄt s helyett az id“ nagy r‚sz‚t a kapcsolat fenntart s ra for- dĄtja. 2. Ha a h l˘zat egy pontja telĄtett‚ v lik, akkor - mivel nincs m˘d az adatfolyam Łtvonal nak dinamikus  tir nyĄt s ra, a telĄtetts‚g  lland˘- sul (felt‚ve, hogy nincs lehet“s‚g az ”sszek”ttet‚sek automatikus lebon- t s ra ‚s ism‚telt fel‚pĄt‚s‚re). A hib s sorrend– csomagokat nem enged‚lyezi. Ennek k”vetkezt‚ben a hi- b tlanul meg‚rkez“ csomagokat is eldobja, ha az el“z“ek hib sak voltak. Feleslegesen n“ a csatorna foglalts ga ill. cs”kken a csatorna  teresz- t“k‚pess‚ge. 4. Ha egy mozg˘  llom s kapcsolatorient lt h l˘zatokkal fedett terle- ten halad  t, nincs defini lva, hogy hogyan l‚pjen  t egyik h l˘zatb˘l a m sikba. Napjainkban ez a probl‚ma m‚g nem jelent“s, de k‚s“bb a haj˘z˘ ‚s mobil  llom sok t”meges elterjed‚s‚vel alapvet“ rendszertervez‚si gondokhoz vezethet. A fent emlĄtetteken kĄvl a kapcsolatorient lt h l˘zatoknak m‚g sz mos el“ny”s vagy h tr nyos tulajdons ga felsorolhat˘, de ezek voltak a legfontosabbak. Kapcsolat n‚lkli protokollok A kapcsolat n‚lkli vagy m s n‚ven datagramm tĄpusŁ protokollok a kapcsolatorint ltakkal ”sszehasonlĄtva eg‚szen elt‚r“ m˘don m–k”dnek. A datagramm tĄpusŁ protokollokban az ”sszes inform ci˘t, ami a csomagnak a felad˘t˘l a cĄmzetthez val˘ tov bbĄt s hoz szks‚ges, a csomag fejl‚c‚ben k˘dolj k, A csomagok fejl‚ce nyilv nval˘an j˘val hosszabb lesz, mint a hasonl˘ kapcsolatorient lt h l˘zatban. R ad sul minden egyes csomag tov bbĄt si Łtvonal t a kapcsol si csom˘pontok a megel“z“ ‚s a k”vetkez“ csomagok Łtvonal t˘l fggetlenl hat rozz k meg. Ez jelent“s t”bbletmunk t h rĄt a csom˘ponti vez‚rl“kre, mivel minden egyes be‚rkez“ csomagra meg kell hat rozniuk az adott pillanatban optim lis tov bbĄt si Łtvonalat. Az ilyen konfigur ci˘ nagyon el“ny”s, ha a h l˘zat nem tŁl megbĄzhat˘ vagy ha egy r‚szlete meghib sodik, mivel a csomagok tov bbĄt si Łtvonala dinamikusan v ltozik ‚s Ągy a csomagok automatikusan kikerlik a hib s r‚szt. Az el“ny“ket persze nem adj k ingyen. A datagramm tĄpusŁ h l˘zatok kiel‚gĄt“ m–k”d‚s‚hez j˘val nagyobb sz mĄt˘g‚pkapacit s szks‚ges. A fentiekb˘l l that˘, hogy a kapcsolatorient lt ‚s a datagramm tĄpusŁ h l˘zatok igen kev‚s k”z”s tulajdons ggal rendelkeznek. Felhaszn l sukat a tervezett h l˘zat egy‚v jellemz“i d”ntik el. A r di˘amat“r csomagkapcsolt rendszerekben ma m g nincs sz‚lesk”ren elfogadott ej nl s a 3. szint– protokollra. Ennek ellen‚re sz mos h l˘zatban alkalmazz k kl”nf‚le implement ci˘it. Vannak h l˘zatok ahol a datgramm protokoll mellett d”nt”ttek, Az ilyen protollnak sok el“nye van a viszonylag struktur latlan potenci lisan megbĄzhatatlan, r di˘ama- t“r csomagr di˘ h l˘zatokban. A datagramm protokollok term‚szetkb“l ad˘d˘an megbocs t˘ak. Nem okoz nekik probl‚m t, hogy az amat“r  llom sok alkalomszer–en megjelennej a h l˘zatban ‚s azt n elt–nnek. A kapcsolatorient lt protokollok is szerepet kaptak t”bb h l˘zatban. Hiveik szerint egy ngyv rosi h l˘zat el‚g‚ megbizhat˘ ahhozm hogy egy kapcsolatorient lt protokoll kezelje. Mivel egy ilyen protokoll  ltal megk”vetelt fejl‚c r”videbb - a datgramm protokollal ”sszehasonlĄtva -, sokkal hat‚konyabba a zsŁfolt RF csatorna kihaszn l sa A d”nt‚st ebben a vit ban a term‚szetes kiv laszt˘d s fogja meghozni ugyan Łgy, mint a 2. szint– protokollon l a Vancouvet kontra AX.25 Level 2 eset‚ben. Az fog elterjedni ‚s lesz bel“le nemzetk”zileg elfogadott aj nl s, amelyik a legoptim lisabb tudja a r di˘amat“r szolg lat kommunik ci˘s ig‚nyeit kiszolg lni. 3A. szint - A H l˘zati alr‚teg A H l˘zati alr‚teg feadatam hogy a magasabb szint– protokollokt˘l fogad- ja az adatokat, azokat csomagokk  form lja ‚s elkldje a Kapcsolati r‚tegnek, mely val˘ban tov bbĄtja “ket a Fizikai r‚tegen keresztl. MĄg a kapxsolati r‚teg az‚rt felel“s, h‚ogy az adat hib tlanul jusson el egyok  llom sr˘l a m sikra a fizikai kapcsolton  t, addig a H l˘zati alr‚teg a teljes h l˘zaton  thalad˘ adatfolyamot ellen“rzi bele‚rtve az ”sszes k”zbens“ csom˘pontm mint p‚d ul a nagyv rosi h l˘zatvez‚rl“k vagy az egyszerbb csomagkapcsol˘  llom sok felgyelet‚t. Ezen kĄvl a H l˘zati alr‚teg biztosĄtja, hogy egy m sik h l˘zatb˘l ‚rkez“ adat sikeresen  thaladjona h l˘zaton vagy el‚rje a c‚l llom st, ha sz  llom s a nagyv rosi h l˘zat tagja. 3 B. szint - A H l˘zati alr‚teg A H l˘zati alr‚teg a k”vetkez“ szint (itt felszint) a felhaszn l˘ig vezet“ hierarchikus l‚pcs“n. Ez a szint nem szks‚ges az egyszer– lok los vagy nagyv rosi h l˘zatokban, ahol az adatok nem l‚pik  t soha az adott h l˘zat hat rait. mivel a H l˘zatk”zi alr‚teg v‚gzi az  tvitelt az egyes h l˘zatokon keredztl a cĄmzett h l˘zatig, a csomag 3B. szint– fejl‚c‚nek annyi cĄminform ci˘t kell tartalmaznia, amellyi elegend“ a tov bbĄt si Łtvonal egy‚rtelm– maghat roz s hoz. Term‚szetesen itt is vannak esz9z”k az els˘bb ‚s a fels“bb szintek k”z”tti kommunik ci˘ biztosĄt s ra. A r di˘amat“r k”z”ss g innovativit s b˘l ad˘d˘an jobban szereti haszn lni a daj t fejleszt‚s–, mint a m s csoportok  ltal kĄvlr“l r k‚nyszerĄtett szabv nyokat. Ezt szem el“tt tartva, valamint azt is megfontovam ‚hogy egyes h l˘zatok kev‚sb‚ megbizhat˘ak mint a t”bbiek, sokan javasolj k a datagramm protokoll haszn lat t ebben az alr‚tegben. B r a datagramm protokollok vagyobb sz mĄt˘gpkapacĄt st k”vetelnek, a megn”vekedett terhel‚s nem jelentkezik minden egyes felhaszn l˘nak, mivel a h l˘zak”zi protokoll a h l˘zatokat, nem pedig a felhaszn l˘kat k”ti ”ssze. A h l˘zak”zi protokollok k”zl a DARPA ‚s az NBS (Nemzeti Szabv nygyi Hivatal - USA) h l˘zatk”zi protokollja el‚rhet“. Mindkett“ nagyon hasonl˘, val˘j ban az NBS szabv ny a DARPA h l˘zatb˘l n“tt ki. égy t–nik b rmelyik megfelel amat“r c‚lokra n‚mi m˘dosĄt ssal. A kett“ k”z”tti f“ kl”nbs‚g, hogy az NBS verzi˘nak hosszabb a cĄmmez“je. A DARPA minimum 20 b jt, az NBS pedig minimun 2B b‚jt kieg‚szĄt“ fejl‚c inform ci˘t enged meg. A 2.2  br n l that˘ az NBS h l˘zatk”zi protokoll fejl‚c‚nek kioszt sa. A h l˘zatk”zi protokollok t rgyal s n l - kl”n”sk‚ppen a datagramm tĄpus eset‚ben - szem el“tt kell taartani, ‚h‚ogy a h l˘zak”zi protokoll szorosan egyttm k”dik a k”l”tte lev“ 4. szinttel - a Sz llĄt si r‚teg protokollal. A datgramm tĄpusŁ 3 B. szint felt‚telezi, h‚h‚ogy egy kiterjett sz llĄt si protokoll nyugszik f”l”tte, mely biztosĄtja a h l˘zatk”zo m–feletek sor n el“fordul˘ hib‚k (p‚ld ul hib s sorrend– csomagok) javĄt s t. A k”lcs”n”s fgg“sg miatt a sz llĄt si ‚s a h l˘zatk”zi szintre, mint egyetlen kombin lt protokollra hivatkoznak Łgymint TCP/IP (Sz llĄt s Vez‚rl“ Protokoll) H l˘zatk”zi Protokoll). A kor bban emlĄterr elvek alapj n az, hogy datagramm tapusŁ protokollt v lasztottak a H l˘zatk”zi alr‚tegnek nem jelenti azt, hogy a H l˘zati r‚tegnek is datagramm tĄpusŁnak kell lennie. Ezt a t‚nyt meger“sĄtve az NBS h l˘zatk”zi protokoll tartalmazza egy illeszt“ szoftver leĄr s t is az X.25 h l˘zati alr‚teghez. 4. szint A sz llĄt si r‚teg A Sz llĄt si rt‚eg f“ felasata annak biztosĄt sa, hogy egy h l˘zatk”zi protokollal ”sszek”t”tt h l˘zatcsoport egyik pontj n lev“ megasabb szintekr“l az elkld”tt adat hib tlanul eljusson a rendeltet‚si hely‚re. T”bbek k”z”tt gondoskodnia kell arr˘l, hogy a vett adatok sorrendje megegyezzen az elkld”tt adatok sorrendj‚vel. A datagramm protokollok megengedik Łjabb csomag elindĄt st, m‚g miel“tt az el“z“ meg‚rkezett volna a cĄmzett h l˘zatba. Ögy el“fordulhat, hogy a k‚s“bb elindĄtott csomag ‚r hamarabb c‚lba. Ez a felcser‚l“d”tt sorrend komoly probl‚m khoz vezethetm ha korrekci˘ n‚lkl hagyj k. A Sz llĄt si r‚tegnej vissza kell  llĄtania a csomagok eredeti sorrendj‚t, miel“tt tov bbĄtan  “ket az OSI-RM k”vetkez“ szintj‚re. A funkci˘ megk”vetlei a csomagok  tmeneti t rol st (a sorba rendez‚s miatt), ez‚rt potenci lisan nagy m‚ret– mem˘ri kra van szks‚g. A Sz llĄt si r‚teg m sik feladatam hogy ‚rtesĄtse a csomag felad˘j t arr˘l, hogy a csomag sikeresen meg‚rkezett a cĄzett h l˘zatba. Kieg‚szĄt‚sk‚nt a Sz llĄt si r‚teg alkalmazhat folyamatvez‚rl“ elj r sokat is a csomagok tov bbĄt sa sor nm amennyiben szks‚ges, A Sz llĄt si r‚teg szorosan egyttm–k”dik a H l˘zatk”zi alr‚teggel. Ez azt jelenti, hogy a DARPA internet hadzn lata eset‚n haszn ni kell a DARPA sz llĄt si protokollt is, A DARPA sz llĄt si protokoll Łjabb 20 b jtot ad hozz  kieg‚szĄt“ infeom ci˘k‚nt a tov bbaĄtott csomagok fejl‚c‚hez. Az NBS internet v laszt sa eset‚n az NBS sz llĄt so protokollt kell implement lni. Az NBS v ltozat a DARPA-val ”sszehasonlĄtva sokkal bonyolultabb ‚s egy r‚sz‚t val˘szĄn–leg el kell hagyni ahhoz, hogy implement lhat˘ legyen a mikrosz mĄt˘g‚peken. 5. szint A Sz‚toszt si r‚teg Ezen a szinten az adat a h l˘zaton val˘ sikeres  tjut s ut n megjelenik a cĄmzett berendez‚s bemenet‚n. Ha ez a berendez‚s egy nagyobb sz mĄt˘- g‚p, amely k‚pes egyszerre t”bb program futtat s ra is, akkor valamilyen m˘don k”z”lni kell vele, hogy a meg‚rkezett adat melyik programhoz tartozik. Ez a Sz‚toszt si r‚teg egyik feladata. Az amat“r h l˘zatokban ma m‚g kev‚s multiprogramozott sz mĄt“g‚p zemel, de a k”zelj”v“ben v rhat˘an ugr sszer–en megn“ a sz muk. Ezeken p‚ld ul az egyik felhaszn l˘ m–hold-p lyasz mĄt˘ programot futtathat, mik”zben a m sik sz”veget szerkeszt. Ha mindk‚t felhaszn l˘ ugyanazon a r di˘csatorn n ‚ri el a g‚pet, nyilv nval˘an szks‚g van az 5. szint implement l s ra. M sik p‚lda az lehet, mikor egyszerre t”bb amat“r haszn lja ugyanazt a PBBS (Csomagkapcsolt RITA)  llom st. A Sz‚toszt si r‚teg szint‚n hozz f–zi a saj t kieg‚szĄt“ fejl‚c‚t a csomagokhoz. Csak Ągy tud gondoskodni arr˘l, hogy minden felhaszn l˘ vagy program csak a neki sz˘l˘ adatokat kapja meg. A Sz‚toszt si r‚teg bevezet egy Łj kifejez‚st. Az  ltala kezelt adatblokkokra - az zenet elnevez‚st haszn lja. Az zenetek fejl‚c‚ben k˘dolj k azt a cĄminform - ci˘t, ami biztosĄtja, hogy a h l˘zatb˘l ‚rkez“ adat a g‚pben fut˘ megfelel“ program benemet‚re jusson. Az adott bemenetekre portk‚nt hivatkoznak, ‚s megjel”l‚skre a hozz juk tartoz˘ felhaszn l˘i program nev‚t haszn lj k. A Sz‚toszt si r‚teg biztosĄtja, hogy a felhaszn l˘ ‚s a g‚p k”z”tti kom- munik ci˘ g”rdl‚keny legyen. Ha a felhaszn l˘ hirtelen elt–nik a rendszerb“l, ez a r‚teg ‚rtesĄti a magasabb szinteket ‚s megindulhat az ilyenkor szok sos m–veletsorozat (a felhaszn l˘ logikai kil‚ptet‚se a redszerb“l). Ebb“l k”vetkezik hogy a Sz‚toszt si r‚teg nem csak az adatfolyamot vez‚rli, hanem bizonyos parancs- ‚s st tuszinform ci˘kat is tov bbĄt a h l˘zaton  t. Sok esetben nincs szks‚g a sz‚toszt si r‚tegre. Ha p‚d ul csak k‚t fel- haszn l˘ g‚pel egym snak - mint az RTTY zemm˘dn l - ez a r‚teg elhagyhat˘. A r di˘amat“r”k egyel“re m‚g tanulm nyozz k a Sz‚toszt si r‚teg proto- kolljait. Igen sok v ltozat van forgalomban (DARPA, NBS, CCITT, BX25. stb.) Mivel ma m‚g csak elv‚tve vannak nagysz mĄt˘g‚pek r di˘amat“r cso- magkapcsolat h l˘zatba k”tve, kev‚s tapasztalat gy–lt m‚g ”ssze egy nem- zetk”zi aj nl s l‚trehoz s hoz. 6. szint A MegjelenĄt‚si r‚teg A MegjelenĄt‚si r‚teg felel“s az‚rt, hogy az  tviteli l ncon  t tov bbĄ- tott adat ‚rtelmez‚se ugyanaz legyen, mint a felad˘i oldalon volt. A funkci˘ mag ba foglalja p‚ld ul a karakterk˘dok egyezm‚nyes megjelenĄt‚- s‚t (ami az egyik oldalon $ jel, az a m sik oldalon is $ jel, nem pedig &) vagy a cursor cĄmz‚sek korrekt v‚grehajt s t. A MegjelenĄt‚si r‚teg lehet nagyon bonyolult rendszer, vagy ak r el is maradhat att˘l fgg“en, milyen eszk”z”ket haszn lnak a k‚t oldalon. Amennyiben a k‚t oldalon haszn lt eszk”z”k megegyeznek vagy kompatibili- sek egym ssal, nincs szks‚g erre a r‚tegre, Ha kl”nb”znek egym st˘l, a k‚t eszk”z k”z”tti illeszt‚st ennek a r‚tegnek kell megval˘sĄtania. 7. szint A Felhaszn l˘i r‚teg A felhaszn l˘i protokollok els“dlegesen azzal t”r“dnek, hogy egy adott rendszerprogramot hogyan kezelhet a felhaszn l˘, vagy egy felhaszn l˘i program. A felhaszn l˘i protokollokat Łgy ‚pĄtett‚k fel, hogy a fel- haszn l˘k (lehetnek ak r szem‚lyek, ak r m s programok) tudj k, hogyan kell helyesen kezelni egy adott programot a h l˘zaton keresztl. A Felhaszn l˘i r‚teg, mint a redszer legmagasabb szintje,  ltal ban leg- utolj ra kerl szabv nyosĄt sra. Mivel szinte v‚gtelen sz mŁ felhaszn - l˘i program lehet egy amat“r h l˘zatban, val˘szin–leg az ezek kezel‚s‚t defini l˘ protokollk‚szlet megalkot sa lesz a legnagyobb feladat. K‚t programtĄpus protokollj nak definĄci˘j ra van szks‚g els“sorban. Az egyik az zenet t rol˘ ‚s tov bbĄt˘ adat llom s (RITA) - (PBBS - Pac- ket Bulletin Board System), a m sik a file transzfer program. Jelenleg sz mos PBBS program el‚rhet“ az amat“r”k sz m ra. Kor bban szinte minden program m s-m s utasĄt st haszn lt egy adott funkci˘ v‚g- rehajt s ra. Ez igen k”rlm‚nyess‚ tette haszn latukat, a rendszerbe kapcsol sr˘l nem is sz˘lva. Az egyre nagyobb  v l˘ h l˘zatok megk”vetel- tek egy egys‚ges, mindenki  ltal k”nnyen kezelhet“ inform ci˘s rend- szert. A sz‚les k”rben alkalmazott protokollok k”zl 1985-ben kiemelke- detten n‚pszer–v‚ v lt a W0RLI  ltal Ąrt PBBS program. Implement ci˘i futnak az ”sszes CP/M ‚s az IBM PC kompatibilis g‚peken. Ma m r de facto nemzetk”zi szabv nynak tekinthet“, b r nincs r  Ąrott aj nl s. A W0RLI PBBS programja alkalmas zenetek t rol s ra ‚s tov bbĄt s ra (store and forward) h l˘zaton bell ‚s h l˘zatok k”z”tt, tov bb t mogat- ja a file transzfer m–veleteket is. Mint gateway megengedi a real-time kommunik ci˘t is k‚t h l˘zat k”z”tt. A programot futtat˘ g‚pek minimum t”bb sz z kilob jt, t”bbnyire 10-20 megab jt h tt‚rt rral rendelkeznek. Az adat tviteli redszerek tov bbfejl“d‚s‚vel v rhat˘an Łjabb, ”ssze- tettebb ‚s m‚g t”bb szolg ltat st nyŁjt˘ protokollok is megjelennek. ™sszefoglal s Az OSI-RM j˘l l that˘an alakot ”lt a r di˘amat“r csomagkapcsolt h l˘za- tokban is. Az OSI-RM egyik h tr nya, hogy az adattov bbĄt shoz sok kieg‚szĄt“ in- form ci˘t alkalmaz (fejl‚cek a csomagokban minden szinthez). Ez f“leg az ”sszes szinten megengedett t”bbsz”r”s adatutak kezel‚se miatt szks‚ges, ami mag val hozza t”bbsz”r”z”tt cĄmz‚si ‚s adatfolyamvez‚rl‚si elj r sok alkalmaz s t is. A megn”vekedett redundancia k”vetkezt‚ben a h l˘zat igen megbĄzhat˘ ‚s flexibilis. Mindk‚t jellemz“ alapvet“ k”vetelm‚ny a r di˘amat“r szog latban ‚s ez‚rt cser‚be el kell fogadni ezt a h tr nyt. A Referencia Modell j˘l haszn lhat˘ eszk”z a csomagkapcsolt h l˘zatok vizsg lat ra ‚s tervez‚s‚re. SegĄts‚g‚vel a bonyolult rendszerek is k”nnyen kezelhet“ kisebb egys‚gekre bonthat˘ak, ami jelent“sen leegysze- r–sĄti a rendszertervez‚si munk t. Vil gszerte az amat“r”k ezrei dolgoznak a protokollok tov bbfejleszt‚s‚n a Referencia Modell minden szintj‚n. A k”z”s c‚l egy maxim lisan megbĄz- hat˘, hat‚kony, az eg‚sz vil got  tfog˘ r di˘amat“r csomagkapcsolt h l˘- zat l‚trehoz sa. R di˘amat“r csomagkapcsolt h l˘zatok a gyakorlatban A r di˘amat“r csomagkapcsolt h l˘zatok elm‚leti  ttekint‚se ut n vizs- g ljuk meg, hogyan val˘sul meg mindez a gyakorlatban. A r di˘amat“r szolg lat term‚szet‚b“l ad˘d˘an mindig az egyszer–s‚gre ‚s az olcs˘s gra t”rekszik. A k‚rd‚s ebben a t‚mak”rben is Łgy merl fel, hogy melyik az a legegyszer–bb konfigur ci˘, ami m r alkalmas arra, hogy segĄts‚g‚vel bel‚pjenek az  llom sok a h l˘zatba. A v lasz igen egyszer–: a csomagkapcsolt h l˘zati termin l a keresett k‚szl‚k. A csomagkapcsolt h l˘zati termin lon keresztl az oper tor be- kapcsol˘dhat a h l˘zatba, ”sszek”ttet‚st ‚pĄthet fel a h l˘zatra csatla- koz˘ t”bbi  llom ssal ‚s tetsz“leges inform ci˘cser‚t hajthat v‚gre. A csomagtermin l fel‚pĄt‚se el‚gg‚ ”sszetett. L‚terehoz s hoz ki kell ‚pĄteni a h l˘zatelm‚letben defini lt k‚t legalacsonyabb szintet: A Fi- zikai r‚teget ‚s a Kapcsolati r‚teget. A k”vetkez“ berendez‚sek szks‚- gesek (2.3.  bra): - R di˘ ad˘-vev“ az alkalmazott r di˘csatorn nak megfelel“en. A r di˘val szemben t masztott k”vetelm‚nyek igen v ltozatosak. T”bbnyire az zemi frekvenci t˘l ‚s az adat tviteli sebess‚gt“l fggenek. Fontos jellemz“ az ad s-v‚tel  tkapcsol si id“. K‚t r‚szb“l tev“dik ”ssze. Egyr‚szt ad˘ indĄt sakor az ad˘  ramk”reinek a fel‚led‚si ideje /Taf/, m sr‚szt v‚- telre kapcsol skor a vev“  ramk”r”k fel‚led‚si ideje alkotja /Tvf/. Ezek a k‚sleltet‚si id“k rontj k a csatorna kihaszn l s t. A keretek tov bbĄ- t sa el“tt egy bef–z“ szinkronjelsorozatot kldenek ki, hogy mire a hasznos adatok tov bbĄt sa megkezd“dik, az ”sszes  remk”r be lljon zemi  llapot ba. Az ad˘ ‚s vev“ oldalon megjelen“ k‚sleltet‚si id“k k”lcs”n”- sen  tfedik egym st. A bef–z“ szinkronjelsorozat hossz t Łgy kell megv lasztani, hogy id“tar- tama meghaladja a legnagyobb k‚sleltet‚s idej‚t. Tsyn > max(Taf, Tvf). URH-n zajz r enged‚lyez‚se eset‚n a zajz r nyit si ideje m‚g egy tov b- bi k‚sleltet‚st hoz be a rendszerbe. A r di˘ s vsz‚less‚ge szint‚n fontos param‚ter. Ad˘oldalon a modul l˘ jel s vsz‚less‚g‚nek kisebbnek vagy egyenl“nek kell lennie az ad˘  tviteli s vsz‚less‚g‚n‚l. Ebb“l ad˘d˘an a norm l besz‚d tvitelre k‚szlt r di˘k 300 Hz - 3000 Hz modul ci˘s s vsz‚less‚ge a r di˘k  talakĄt sa n‚lkl el‚rhet“ maxim lis adat tviteli sebess‚get 1200 -2400 baudra korl rozza. V‚teli oldalon a s vsz‚less‚g d”nt“en befoly solja az eg‚sz  tviteli l nc jel-zaj viszony t. RendkĄvl fontos, hogy a v‚teli s vsz‚less‚get mindig az alkalmazott adat tviteli sebess‚ghez optimaliz lj k, mert csak Ągy garant lhat˘ az  tviteli csatorna megfelel“ min“s‚ge. R”vidhull mon 300 baudos sebess‚ggel ‚s 200 Hz-es l”ketn‚l az optim lis s vsz‚less‚g 500 Hz k”rl van. Ez‚rt az RH SSB k‚szl‚kekn‚l elengedhe- tetlen a hangfrekvenci s sz–r“ ‚s/vagy a folyamatosan szab lyozhat˘ KF s vsz‚less‚g alkalmaz sa. URH-n a szok sos 1200 baudos sebess‚g a Bell 202 szabv nnyal ‚ppen illeszkedik az ad˘-vev“k HF  tviteli s vj hoz. Ki- eg‚szĄt‚sk‚nt legfeljebb az  tvitel egyenetlens‚geit korrig l˘ sz–r“ket haszn lj k. Magsabb adat tviteli sebess‚gek el‚r‚s‚hez speci lis, nagy modul ci˘s s vsz‚less‚get megenged“ r di˘k‚szl‚kek szks‚gesek. - Modem. Kisebb sebess‚gekn‚l az FSK modemek terjedtek el. R”vidhull mon 300 baud ‚s 200 Hz l”ket haszn latos. A legelterjedtebb modemszabv nyok az al bbiak: Szabv ny Baudrate Seg‚dviv“ Bell 103/113 0-300 1070/1270 Hz 2025/2225 Hz ___________________________________________________________________ CCITT 0-300 1650/1850 Hz Bell 202 1200 1200/2200 Hz Megfigyelhet“, hogy r”vidhull mon t”bbf‚le szabv nyt is alkalmaznak. Term‚szetesen ez nem okoz inkompatibilit si probl‚m kat, mert a k˘dol s polarit sfggetlen ‚s az RH SSB k‚szl‚kek beat-oszcill tor val az elt‚- r“ seg‚dviv“-frekvenci k egym sba transzpon lhat˘ak. Felvet“dhet az a k‚rd‚s, hogyan hangolnak egym sra az  llom sok, ha el- t‚r“ seg‚dviv“kkel dolgoznak? A k‚t oldalon nem ugyanazt az ‚rt‚ket mu- tatja a r di˘ sk l ja, ha nem egyezik az oldals v vagy a modemszabv ny. A probl‚ma megold sa Łgy ad˘dik, hogy a csatorna frekvenci jak‚nt a kisu- g rzott seg‚dviv“k k”zepes frekvenci j t defini lj k. A felhaszn l˘i  l- lom soknak saj t modemjk frekvenci j nak ismeret‚ben Łgy kell be llĄta- niuk a r di˘juk frekvenci j t, hogy a t‚nylegesen kisug rzott spektrum frekvenci ja megegyezzen a definĄci˘ban megadott ‚rt‚kkel. A r”vidhull mŁ zem tov bbi gyakorlati probl‚m kat is felvet, melyeket a k‚s“bbiekben r‚szleteznk. - A modem kiemenet‚n megjelenik a digit lis adat. Az adat tov bbi feldolgoz s t az adatkapcsolati vez‚rl“ v‚gzi, Ez felt‚telezi egy kis c‚lsz mĄt“g‚p megl‚t‚t, mely v‚grehajtja az adatkapcsolatot vez‚rl“ programot. A sz mĄt˘g‚p k‚t felleten keresztl tartja a kapcsolatot a klvil ggal. Az egyik felleten a modemen kerseztl az  tviteli csatorn val kommunik l. A m sik felletre a felhaszn l˘i termin l csatlakozik. Az oper tor beg‚peli a tov bbĄtand˘ inform ci˘t a billenty–zeten, a beg‚pelt adatot fogadja az adatkapcsolati vez‚rl“ ‚s tov bbĄtja az  tviteli csatorn ra a 2. szint– kapcsolati protokoll szab lyainak megfelel“en. A csatorn r˘l ‚rkez“, a felhaszn l˘nak sz˘l˘ zeneteket a vez‚rl“ kiĄrja a felhaszn l˘i termin l k‚perny“j‚re. Ez a legegyszer–bb, de m r j˘l haszn lhat˘ berendez‚s a csomagr di˘ h l˘zaton keresztl t”rt‚n“ kommunik ci˘hoz. Az els“ id“kben az amat“r”k h zilag k‚szĄtett‚k az adatkapcsolati vez‚rl“ket. Az egyre n”vekv“ ig‚ny felketette a k‚szl‚kgy rt˘ v llalatok ‚rdekl“d‚s‚t is. A k‚szl‚kgy rt˘k felm‚rt‚k az amat“r”k technikai lehet“s‚geit. Szinte minden  llom son van valamilyen r di˘-ad˘vev“, mely felhaszn lhat˘ a csomagkapcsolt h l˘zatba. UgyanĄgy sok helyen tal lhat˘ sz mĄt˘g‚ptermin l vagy szem‚lyi sz mĄt˘g‚p, mely egy termin l emul torprogrammal k‚pes a termin lfunkci˘k ell t s ra. Egy  tlag amat“r sz m ra a legnagyobb neh‚zs‚g a csomagkapcsolati vez‚rl“ hardware ‚s software r‚sz‚nek megval˘sĄt sa, valamint a j˘ min“s‚g– modem meg‚pĄt‚se. Az ig‚nyek ismeret‚ben a gy rt˘k az amat“r  llom sokr“l hi nyz˘ modemet ‚s adatkapcsolati vez‚rl“t egyetlen k‚szl‚kbe integr lva TNC (Terminal Node Controller -Termin l Csom˘ponti Vez‚rl“) n‚ven kezdt‚k el nagy sorozatban a piacra dobni. Az ipari h tt‚r t mogat s nak k”sz”nhet“en az ut˘bbi k‚t ‚vben a csomagr di˘z s robban sszer– fejl“d‚snek indult. 1984-ben csak az USA ‚s Kanada terlet‚n dolgozott mind”ssze n‚h ny tucat  llom s ebben az zemm˘dban. 1987 janu ri kimutat s szerint a vil g 63 orsz g ban jegyeztek fel aktivit st. Az  llom sok sz ma megk”zelĄti a tĄzezret. A gy ri TNC-k megjelen‚s‚nek a l‚tsz m ugr sszer– n”veked‚s‚n kĄvl tov bbi j˘t‚kony hat sa is volt. A fejleszt“ csoportoknak nem kellett az alapk‚szl‚kek meg‚pĄt‚s‚vel t”r“dni, hanem felszabadul˘ eenrgi ikat magasabbrend– probl‚m k megold s ra, a csomagr di˘ h l˘zati rendszerek kialakĄt s ra fordĄthatt k; Ągy v lt lehets‚gess‚ a magsabb szint– protokollok kidolgoz sa. A W0RLI PBBS  llom aok r‚szben m r a legmagasabb szint– kapcsolat elemeit is tartalmazz k. SegĄts‚gkkel a vil g szinte minden pontj ra tov bbĄthat˘ hibamentesen inform ci˘. H l˘zati struktŁr k A csomagkapcsolt h l˘zatra kapcsol˘d˘  llom sok minim lis ki‚pĄt‚sben a fentiek szerint r di˘b˘l, TNC-b“l ‚s termin lb˘l ‚plnek f”l. Az ”sszek”ttet‚s megkezd‚se el“tt az opet tor a a termin l segĄts‚g‚vel el“sz”r a TNC-ben tal lhat˘ sz mĄt˘g‚ppel kommunik l. Ilyenkor kell felprogramozni a TNC-t a csatorna param‚tereinek megfelel“en ahhoz, hogy optim lisan tudja tov bbĄtani az adatokat. T”bbek k”z”tt ekkor kell megadni a cĄmzett  llom s azonosĄt˘j t, akivel ”sszek”ttet‚st akarunk ki‚pĄteni. A TNC ezut n automatikusan felveszi a kapcsolatot a cĄmzett  llom ssal - amennyiben lehets‚ges - ‚s  tl tsz˘v  v lik. Ez azt jelenti, hogy a termin lon beg‚pelt tetsz“leges infrom ci˘ v ltozatlan form ban megjelenik az ellen llom s termin lj n ‚s hasonl˘ m˘don az ellen llom s  ltal elkld”tt adatok is megjelennek a saj t termin lunk k‚perny“j‚n. Az inform ci˘ Łtj t a 2.4.  bra mutatja. A csomagkapcsolt ”sszek”ttet‚s folyam n az adatok tov bbĄt sa r”vid ideig tart˘ nagy sebess‚g– blokkokban, csomagokban t”rt‚nik. K‚t csomag ad sa k”z”tti id“ben a kommunik l˘  llom sok nem foglalj k a csatorn t. A felszabadul˘ id“k”z”kben m s  llom sok is cser‚lhetnek egym s k”z”tt inform ci˘t. A megosztott csatornahaszn lat k”vetkezt‚ben jelent“sen megn“ a csatornakapacit s. Egyetlen csatorn n egy id“ben t”bb ”sszek”t- tet‚s is folyamatban lehet. A 2.5.  br n egy ilyen h l˘zat topol˘gi ja l that˘. Gyakori probl‚ma, hogy adott k”rzeten bell nem hallja minden  llom s az ”sszes t”bbit. Ezen  llom sok csak Łgy kommunik lhatnak a hat˘sugarukon kĄvl es“kkel, hogy k”zbens“  tj tsz˘t is bevonnak a kapcsolati l ncba. Fedett vagy er“sen tagolt terepviszonyok eset‚n a kapcsolatok fe‚pĄt‚se csak egy kiemelt pontra telepĄtett  tj tsz˘ segĄts‚g‚vel lehets‚ges. Eb- ben az esetben az inform ci˘tov bbĄt s d”nt“ h nyada az  tj tsz˘n keresztl folyik. K”zvetlen kapcsolatot csak a jobb pozĄci˘ban lev“  l- lom sok tartanak fenn. Az AX.25 protokoll megengedi, hogy a h l˘zati felhaszn l˘i  llom sok egyben  tj tsz˘k‚nt is funkcion ljanak. A kettes szint– kapcsolati protokollban maximum nyolc k”zbens“  tj tsz˘ defini lhat˘. Az  tj tsz˘  llom sok k‚zr“l-k‚zre adj k a csomagokat mindaddig, mĄg azok el‚rik rendeltet‚si helyket. (2.7.  bra) Sajnos, mivel az inform ci˘ ‚s a nyugt z s a teljes Łtvonalon v‚gighalad - az  tj tsz˘k nem v‚geznek hibajavĄt st, csak megism‚tlik a csomagot, ha hib tlanul tett‚k - nagy a val˘szĄn–s‚ge, hogy tov bbĄt s k”zben meg- s‚rl a csomag. Ilyenkor a megism‚telt csomagot ism‚t v‚gig kell kldeni az eg‚sz Łtvonalon. Ha a csomag s‚rl‚s‚nek val˘szĄn–s‚ge egy ugr son bell K, akkor n  tj tsz˘ beiktat sa eset‚n a hiba val˘szĄn–s‚ge: 2n h= k Az k”nnyen bel that˘, hogy kettes szint–  tj tsz˘kat csak nagy megbĄzhat˘s gŁ csatorn n ‚rdemes haszn lni, mert egy‚bk‚nt gyorsan romlik a csatornakapacit s a sok ism‚tl‚s miatt. Gyakorlatban RH-n max. 1, URH-n max. 2-3 k”zbens“  tj tsz˘ haszn lhat˘ an‚lkl, hogy telĄt“dne a csatorna. J˘ min“s‚g– hat‚kony, nagy t vols gok  thidal st lehet“v‚ tev“ adatŁtvonalakat csak a magsabb szint– protokollok k‚pesek ki‚pĄteni. Ezekn‚l a nyugt z s tov bbĄt s k”zben pontr˘l-pontra t”rt‚nik. Hiba eset‚n az inform ci˘t csak a hib t okoz˘ legutols˘ ugr si Łtvonalon kell megism‚telni, nem pedig az eg‚sz  tviteli l ncon keresztl. Nincs megk”tve a maxim lis ugr si sz m sem. A 2.8.  br n egy val˘s gos h l˘zat ki‚pĄt‚se figyelhet“ meg, ahol vegyesen alkalmaznak kettes ‚s magasabb szint– adatŁtvonalakat az  tvitel sor n. A kl”nb”z“ h l˘zatok ”sszekapcsol st a gateway  llom sok biztosĄtj k. A gateway-ek t”bbnyire nagasszint– protokollok konverzi˘j t hajtj k v‚gre, ami jelent“s sz mĄt˘g‚pkapacit st ig‚nyel. Ezeken a pontokon legt”bbsz”r IBM-AT vagy haonl˘ kateg˘ri jŁ g‚pek zemelnek, melyek egyben h l˘zatvez‚rl“ funkci˘kat is ell tnak, Ezek az  llom sok legt”bbsz”r PBBS-k‚nt is m–k”dnek, ‚s egy-egy h l˘zat k”zponti magj v  v lnak. (2.9.-2.8  bra.). A PBBS  llom sok utasĄt sai A csomagkapcsolt h l˘zatokban a forgalom jelent“s h nyada a PBBS  llom sokkal vagy azokon keresztl val˘sul meg. A monitorozott inform ci˘k feldolgoz s hoz, ‚rtelmez‚s‚hez felt‚tlenl szks‚ges a PBBS  llom sok alapvet“ utasĄt sk‚szlet‚nek ismerete. Ezek az  llom sok az al bbi funkci˘kkal rendelkeznek: - šzenetek - t rol sa - tov bbĄt sa - kiolvas sa - list z sa - f jlok - beĄr sa - kiolvas sa - katal˘gus list z sa - automatikus zenettov bbĄt s a t”bbi PBBS  llom son keresztl - felhaszn l˘orient lt ”ntanĄt˘ kezel“i program -  ltal nos ismertet“ az adott  llom sr˘l - gateway funkci˘k - hallott  llom sok napl˘z sa - kapcsolat fel‚pĄt‚se a m sik, h l˘zatban lev“  llom ssal - gateway kapcsolat lebont sa A PBBS  llom sok egybet–s parancsokat fogadnak. Bizonyos parancsokhoz kieg‚szĄt“ jelz‚sek is tartoznak, melyeket k”zvetlenl a parancs ut n, bet–k”z n‚lkl kell beĄrni. A parancsokat egy vagy t”bb argumentum k”veti. Az argumentumokat bet–k”z”k v lasztj k el egym st˘l. A parancsokat sor elej‚n kell kezdeni ‚s kocsi-vissza (CR) karakterrel kell lez rni. A logikai kapcsolat full-duplex a PBBS  llom ssal. Ezt azt jelenti, hogy a parancsok tetsz“leges id“pontban - azaz adatok v‚tele k”zben is - kiadhat˘ak. A PBBS a parancsokat be‚rkez‚sk sorrendj‚ben egym s ut n hajtja v‚gre. A legfontosabb parancsok a k”vetkez“k: - Help. Kilist zza az  llom s kezel‚si utasĄt st a felhaszn l˘nak. - Information. Ismereti a PBBS  llom s fel‚pĄt‚s‚t, (berendez‚s, antenna, kimen“ teljesĄtm‚ny, gateway lehet“s‚gek, stb.) - A felhaszn l˘ megadhatja a nev‚t az els“ ”sszek”ttet‚s eset‚n. A k”vetkez“ ”sszek”ttet‚sn‚l a PBBS m r a nev‚n sz˘lĄtja a felhaszn l˘t. - Expert/Novice. A PBBS bejelentkez‚s ut n minden prompt m”g‚ kiĄrja a r”vid parancslist t. A gyakorlott felhaszn l˘k az X utasĄt ssal kikapcsolhatj k a r”vid pa- rancslista kiĄr s t. Term‚szetesen egy ism‚telt X paranccsal a funckci˘ b rmikor vissza llĄthat˘. - Bye. Kil‚p‚s az oper ci˘s rendszerb“l. - List messages. A g‚pben lev“ zenetek list z sa. - List mine. Csak a felhaszn l˘nak cĄmzett vagy a felhaszn l˘  ltal beĄrt zeneteket Ąrja ki. - List bulletin. Csak a bulletin inform ci˘kat list zza. - Lost NTS Traffic. A hĄrszog lati k”zlem‚nyeket list zza. - šzenetek list ja az n. sorsz mŁval kezd“d“en. Az zenetek t rol sa ‚s el‚r‚se sorsz m szerint lehets‚ges. - Read n. n. sorsz mŁ zenet kiolvas sa. - Kill n. n. sorsz mŁ zenet t”rl‚se. A g‚p csak akkor engedi az zenet t”rl‚s‚t, ha az zenet felad˘ja vagy cĄmzettje maga a felhaszn l˘. CĄmzett - Send message. šzenet kld‚se (cĄmzett)-nek. (cĄmzett) - A cĄmzett  llom s(ok) hĄv˘jele(i) bet–k”zzel elv laszt- va egym st˘l. Max 10 hĄv˘jel adahat˘ meg egyszerre. Mindenkinek sz˘l˘ k”zlem‚ny eset‚n a cĄm hely‚re az ALL fantomcĄmet kell beĄr- ni. (k) - Opcion lis kieg‚szĄt“ jelz‚s - az zenet st tusz t mutatja: pl. P personal. Csak a cĄmzett olvashatja el az zenetet. Az utasĄt sra a g‚p a Title: Prompttal v laszol. Ekkor be kell Ąrni az zenet tartalm ra utal˘ cĄmet, ami bekerl az zenet fejl‚c‚be. A cĄm megad sa ut n a g‚p k”zli, hogy milyen sorsz mmal t rolja el az zenetet, ‚s jelzi, hogy a felhaszn l˘ megkezdheti az zenet beĄr s t. Az zenetet egy (ctl-Z) karakterrel kell lez rni. A lez r s nyugt z sa ut n a g‚p k‚sz Łjabb parancs fogad s ra. W - What. List zza a lemezen lev“ f jlok katal˘gus t. U (f jln‚v) - Upload. F jl beĄr sa a PBBS-be. D (f jln‚v) - Download. F jl kiolvas sa a PBBS-b“l - Calls heard. A PBBS kiĄrja az  ltala hallott  llom sok list j t id“- pont ‚s csatorna megjel”l‚s‚vel. - Gateway aktiviz l sa. A felsorolt parancslista nem teljes, csak a legfontosabbak kerltek fel- sorol sra. A protokoll tov bbfejleszt‚s‚nek eredm‚nyek‚nt egyre Łjabb, t”bb szog ltat st nyŁjt˘ funkci˘k jelennek meg a PBBS  llom sokon. Az aktu lis parncsk‚szlet mindig kiolvashat˘ a PBBS-b“l a H utasĄt ssal. Az Łjabb funkci˘k lehet“v‚ teszik t”bbek k”z”tt a t”bb PBBS  llom son keresztl t”rt‚n“ adattov bbĄt st is. 3. A csomagkapcsolt r di˘rendszerek sz m ra aj nlott frekvenci k A robban szer– fejl“d‚s mag val hozta a gyors, koordin latlan frekvenci- ahaszn latot. Az RH s vokban kialakĄtott t vĄr˘/t vbesz‚l“ elrendez‚s nemzetk”zi me- g llapod sokon alapul (a Nemzetk”zi R di˘amat“r Sz”vets‚g koordin l s ban). A legjobban elterjedt a 14 MHz-es s v haszn lata. 14,000- 14,110 MHz k”- z”tti s vr‚szben, az SSB zemben dolgoz˘  llom sokkal k”z”sen tal ljuk a legt”bb digit lis csomagkapcsolt zemben forgalmaz˘ r di˘amat“rt. Val˘szĄn–, hogy a t”bbi RH s vban is hasonl˘ elrendez‚s alakul ki, azaz az SSB s v als˘ r‚sz‚ben indul meg a forgalmaz s. Ezzel a szeml‚lettel a megjelen“  llom sok az al bbi s vr‚szekben v rha- t˘k: 3605 ń 5 kHz 7055 " " 21155 " " 28155 " " V rhat˘, hogy az 1987.  prilis ban, Hollandi ban ”sszel“ IARU Region 1. konferencia pontosĄtja ezeket a s vokat ‚s aj nl sokat ad a j”v“beni felhaszn l sra. Az URH tartom nyban hasonl˘ a helyzet. Jelenleg az al bbi frekvenci k haszn latosak, illetve aj nlottak: 145,200 MHz 145,225 MHz 145,250 MHz 145,275 MHz 145,300 MHz 144,675 MHz haz nkban haszn latos 433,600 MHz 433,625 MHz 433,650 MHz 433,675 MHz 433,700 MHz 433,725 MHz Az 1290 MHz k”rli frekvenci kat nagyobb sebess‚gre, pl. v rosi h l˘za- tok ”sszekapcsol s ra aj nlj k, r‚szleteiben m‚g nincs kidogozva aj n- l s. 4. Jelent“sebb hazai ‚s klf”ldi eredm‚nyek A digit lis csomagr di˘z s gyors elterjed‚se a vil g fejlett hĄrad s- technik val rendelkez“ r di˘amat“rei k”z”tt meghozta az els“ hazai kĄ- s‚rleteket is. A legnyagyobb gondot a deviz s korl toz sok miatti berendez‚s-beszerz‚- sel jelentett‚k. Hazai k”rnyezetnkben a nagysz mŁ szem‚lyi sz mĄt˘g‚p (100 ezer felett), valamint a viszonylag magas sz mban zemel“ 145 MHz- es, korszer– r di˘k kedvez“ h tteret biztosĄtottak a csomagr di˘z s ir nti ‚rdekl“d‚snek. Az els“ hazai kĄs‚rletek a BME r di˘klubj ban m r 1984. v‚g‚n megindul- tak. A hat sos fejl“d‚s 1986-ban k”vetkezett be. A 4.1  br n l that˘ 1. sz. felhaszn l˘  ltal haszn lt ki‚pĄt‚sen a r - di˘amat“rnek a r di˘n ‚s a sz mĄt˘g‚pen kĄvl csak modemre van szks‚ge az  llom s teljess‚ t‚tel‚hez. Ez a legolcs˘bb megold s. A C-64-et m–- k”dtet“ programhoz r di˘amat“r”kt“l ingyen hozz  lehet jutni, b r a program elk‚szĄt‚se nagy munk t ig‚nyelt. A 2. felhaszn l˘  llom s ban szerepl“ /4.1.  bra/  llom s TNC egys‚ge is elk‚szĄthet“ hazai k”rlm‚nyek k”z”tt. Anyag ra 8-10 ezer Ft, de alkat- r‚szeinek t”bbs‚ge k”nnyen hozz f‚rhet“, megvehet“. Ezideig 10-15 db k‚szlt el h zilagos kivitelben, klf”ldi dokument ci˘ra t maszkodva. A budapesti mag mellett a p‚csi Pollack Mih ly F“iskola R di˘amat“r Klubj ban dolgoz˘ db. 10 amat“r v‚gzett Łtt”r“ jelleg– munk t a cso- magr di˘z s elterjeszt‚s‚ben. A fejlett orsz gokban a r di˘amat“r”k sz m ra az URH s vokat aj nlj k a kezd“, tanul˘ csomagr di˘z˘k sz m ra. Hazai k”r”lm‚nyeink k”z”tt r”vid- hull mon, kl”n”sen a 14 MHz-es s vban indultak meg t”bben. Az ok egy- szer–, itt sikerlt partnert tal lni. Ez kl”n”sen vid‚kre volt igaz, ahov  a budapesti vagy a p‚csi  llom sok nem jutottak el 145 MHz-en. Ilyen aktivit sra p‚lda a mez“tŁri klub, ahol ”n ll˘ szigetk‚nt, r”vid- hull mon kezd“d”tt meg az ismerked‚s a csomagr di˘z ssal. A jelenleg haz nkban zemel“ kb. 20-25  llom s kezel“i t”bbs‚gkben a profi elektronik hoz, legt”bbsz”r hĄrad stechnik hoz vagy sz mĄt stech- nik hoz k”t“dnek munkak”rk”n keresztl. A r”vidhull mŁ csomagr di˘z s az URH-hoz viszonyĄtva j˘val gyesebb fel- haszn l˘t, kezel“t kĄv n kl”n”sen a behangol s ig‚nyel trelmet, gya- korlatot. A Budapesti M–szaki Egyetem klubj ban t”bb r”vidhull mŁ  llo- m s-elrendez‚ssel kĄs‚rleteztnk. Alkalmunk volt kipr˘b lni a csak C-64- re ‚pl“ egyszer–, majd a t”bb funkci˘t ell t˘, bonyolult TNC-vel l‚tre- hozott fel‚pĄtm‚nyt. Az URH h l˘zat b“vĄt‚se c‚j b˘l 1986-ban kidolgoztuk a hazai  tj tsz˘- h l˘zat terveit, melynek els“ hazai  llom sa 1986, elej‚n Budapesti-H r- mashat rhelyen megsz˘lalt. A 4.2  br n l that˘ elrendez‚s a hazai r di˘- amat“r”k sz m ra k‚szlt, de lehet“v‚ teszi a klf”ldi rendszerekhez va- l˘ csatlakoz st. A szomsz‚d orsz gok k”zl csak Ausztri ban van a mienkn‚l nagyobb l‚t- sz m–, csomagr di˘z ssal foglalkoz˘ r di˘amat“r csoport. A b‚csi k”rzet- ben 60-70 amat“r ‚s egy k”zponti sz mĄt“g‚p alkot egy helyi h l˘zatot. Tudom sunk szerint az Ausztri t Sv jccal, NSZK-val ”sszek”t“  tj tsz˘ rendszer m‚g nem ‚plt ki, de fejleszt‚s alatt  ll. K”zvetett Łton, a r di˘forgalom megfigyel‚s‚n keresztl, Bulg ri b˘l l ttunk egyetlen forgalmaz˘  llom st a 14 MHz-es s vban. A t”bbi szocia- lista orsz gban nincs aktivit s. Hazai kĄs‚rleteink-fejleszt‚seink egyik ir nya az URH ‚s RH rendszerek ”sszekapcsol sa fel‚ ir nyul. J˘, korszer– r”vidhull mŁ  llom st a zajos v rosi k”rlm‚nyek k”z”tt neh‚z l‚trehozni. Berendez‚sei dr g k, az an- tennarendszer nehezen helyezhet“ el. A v roson kĄvl elhelyezett cso- magkapcsolt zemben dogoz˘ RH  llom st k”nnyen ”sszekapcsolhatjuk egy URH s vban m–k”d“ berendez‚ssel. Az RH  llom sunk 300 b/s-os sebess‚g–, mĄg az URH 1200 b/s-el m–k”dik. Tervezett ‚s a k”zelj”v“ben kĄs‚rleti jelleggel megval˘sul˘ elrendez‚- snket a 4.3.  bra mutatja. Az URH /pl. 145 MHz/ oldalr˘l a rendszert egyszer–, kisteljesĄtm‚ny–, a k‚szl‚ken vagy a szob ban elhelyezett antenn val ‚rhetjk el. Az RH r‚sze els“ l‚p‚sben  lland˘, vagy id“szakonk‚nt a kezel“  ltal v lasz- tott frekvenci n m–k”dik pl. a 14 MHz-es s vban. T vlati terveink k”z”tt, feltehet“en a P-3-C m–hold startja ut n, szere- pel egy m–holdas kapu llom s l‚trehoz sa is. A RUDAK kĄs‚rlet 1260 MHz- es felmen“ ‚s 435 MHz-es lej”v“  g n 2400, illetve 400 b/s-os adatsebes- s‚ggel m–k”dik a rendszer. Hozz f‚r‚s‚hez, a m–hold r di˘rendszer‚nek el‚r‚s‚hez bonyolult, dr ga  llom sra van szks‚g. 145 MHz-en f”ldi cso- magkapcsolt rendszert ‚pĄthetnk a m–holdas  llom sra, mellyel lehet“v‚ tesszk egyszer– f”ldi  llom sok haszn lat t /4.4.  bra/. Eredetileg a JAS-1 m–holdhoz terveztnk hasonl˘ elrendez‚st, ennek meg- val˘sĄt s t a m–hold energiaell t si zavarai miatt felfggesztettk. Hazai r di˘amat“r mozgalmunk szakirodalmi ell totts ga meglehet“sen rossz. Digit lis csomagkapcsolt rendszerekkel a jelenlegi helyzeten l‚- nyegesen javĄthatn nk. Adatbank jelleggel m–k”d“ k”zponti sz mĄt˘g‚pbe bet pl lhatn nk a r di˘amat“r”ket ‚rint“, ‚rdekl“d“ hĄreket, melyeket k”zvetlenl vagy k”zvetve ( tj tsz˘kon keresztl) hĄvhatn nak ki. A sz - mĄt˘g‚p lehet“s‚get adna zenetek t rol s ra is. Hazai k”rlm‚nyeink, r di˘-ell totts gunk indokoltt  tenn‚nk, hogy az  llom s r”vid- ‚s ultrar”vidhull mon m–k”dj”n. A k”zeli ‚vekben feltehe- t“en nem lesz lehet“s‚gnk 30-50 digit lis  tj tsz˘t zembehelyezni az orsz g terlet‚nek teljes ell t s hoz. Fontosabb klf”ldi eredm‚nyek A csomagkapcsolt h l˘zatok az USA ‚s Kanada terletein a legfejletteb- bek. Ezekben az orsz gokban kezdtek el“sz”r foglalkozni ezzel a t‚m val ‚s id“k”zben nagyon sok tapasztalat halmoz˘dott fel. A fejlett h tt‚ri- par, k‚szl‚kgy rt s, a sz‚lesk”r– t rsadalmi b zis, tov bb  az  llami szervek t mogat sa nagyban hozz j rult a kiemelked“ eredm‚nyek el‚r‚s‚- hez. A s–r–bben lakott terleteken ma m r 100 %-os fedetts‚g– URH h l˘zatok zemelnek. Az ilyen k”rzetekben egy  llom s tart˘zkod si hely‚t“l fg- getlenl (haj˘, g‚pkocsi, vid‚ki kistelepl‚s/ a nap b rmely id“ponj - ban bel‚phet a h l˘zatba ‚s haszn lhatja a h l˘zat  ltal nyŁjtott hĄrk”z- l‚si szog ltat st. A jelenleg l‚tez“ legnagyobb URH h l˘zat az USA keleti partvid‚k‚n vonul v‚gig a Florid ban l‚v“ Miamit˘l f”l eg‚szen f”l eg‚szen a kanadai hat - rig. H rom ”sszefgg“ alh l˘zat alkotja: A SOUTHNET, az EASTNET ‚s a NEPRA. Az alh l˘zatok k”z”tti kapcsolat digit lis  tj tsz˘kon, gatewaye- ken, r”vidhull mon, a postai telefonh l˘zaton ‚s a r di˘amat“r m–holda- kon keresztl p rhuzamosan val˘sul meg. B rmely kapcsolati l nc kies‚se eset‚n a megmarad˘ vonalak m‚g mindig teljes m‚rt‚kben k‚pesek ell tni az adat tviteli funkci˘kat. Ez a h l˘zat m r majdnem teljesĄti az ISDN (Integrated Service Data Network) Integr lt Szolg ltat sŁ Adat tviteli H l˘zat krit‚riumait. SegĄts‚g‚vel a felhaszn l˘k a PBBS  llom sokon ke- resztl zeneteket kldhetnek egym snak, programokat cser‚lhetnek sz mĄ- t˘g‚peik k”z”tt. A r”vidhull mŁ ‚s a m–holdas l nc felhaszn l s val el‚rhetik a t”bb sz z vagy t”bb ezer kilom‚terre fekv“ t”bbi h l˘zatot is. A postai telefonh - l˘zatra csatlakoz˘ gateway  llom son bel‚phetnek a PBX k”z”ss‚gi inform - ci˘s rendszerekbe, amik hasonlĄtanak a mi TELETEXT rendszernkh”z, csak sokkal t”bb inform ci˘t tartalmaznak. A r di˘amat“r”k nem csak kihaszn lj k a h l˘zat nyŁjtotta lehet“s‚geket, hanem ”nmaguk is nyŁjtanak kl”nb”z“ szog ltat sokat. Az amat“rszolg lat szks‚ghelyzetben igen hat‚kony ‚s gyors kommunik ci˘t tud biztosĄtani. Ennek t”bb oka is van. Az USA szinte minden emberlakta vid‚k‚n tal lhatunk r di˘amat“r”ket, akik rendelkeznek valamilyen r di˘- val. B rhol t”rt‚nik valami esem‚ny, szinte biztos, hogy van a k”rny‚ken olyan szem‚ly, aki r di˘ birtok ban ‚rtesĄteni tudja a hivatalos szer- veket, amennyiben szks‚ges. A fixen teleplt  llom sok mellett egyre t”bben rendelkeznek k‚zi, hor- dozhat˘, vagy mobil r di˘kkal. Term‚szeti csap s eset‚n a h l˘zati  ram- kimarad s nem befoly solja ezen berendez‚sek haszn lhat˘s g t. A r di˘amat“r-szolg lat mobilit sa miatt felbecslhetetlen segĄts‚get tud nyŁjtani v‚szhelyzet eset‚n, kl”n”sen az els“ n h ny ˘r ban, mĄg a hivatalos szervek hĄrk”zl‚si l ncai ki‚plnek az adott k”rzetben. A csomagr di˘ h l˘zat ilyen esetekben is haszn lhat˘. K rbecsl‚sek, se- besltek  llapot nak k”zl‚sekor nagyon sok sz mszer– adatot kell tov b- bĄtani. A besz‚ddel t”rt‚n“  tvitel k”zben k”nnyen el“fordulhat t‚vesz- t‚s, ami nagyon kellemetlen ilyen esetekben, mert a rendelkez‚sre  ll˘ er“forr sok helytelen feloszt s t okozhatja. A csomagkapcsolt adat tvitel gondoskodik arr˘l, hogy az elkld”tt ada- tok hib tlanul meg‚rkezzenek rendeltet‚si helykre. A kommunik ci˘hoz szks‚ges csomagr di˘  llom s ma m r elf‚r egy diplo- matat sk ban is, bele‚rtve az akkumul torokat, az URH r di˘t, a TNC-t ‚s a termin lt. A mobil csomagr di˘  llom sokat az USA-ban sz mos esetben felhaszn lt k seg‚lyszolg lat k”rlm‚nyei k”z”tt ‚s a rendszer bev ltotta a hozz f–- z”tt rem‚nyeket. Az USA keleti partvid‚k‚n kĄvl m‚g az orsz g belsej‚ben ‚s a nyugati parton, Kaliforni ban ‚pltek ki nagyobb m‚ret– h l˘zatok. Kanad ban Vancouver k”rny‚k‚n van a legnagyobb aktivit s. Az amerikai kontinensen kĄvl a legfejlettebb nyugat-eur˘pai orsz gokban ‚s t volkeleten (Jap n, Indon‚zia) hoztak l‚tre magasabb szint– URH cso- magkapcsolt h l˘zatokat. A t”bbi orsz g amat“rei URH partnerek hĄj n f“leg r”vidhull mon aktĄvak Szinte minden orsz gban van legal bb egy RH PBBS vagy digipeater, hogy biztosĄtsa az adott orsz gon  thalad˘ adatforgalom Łtj t ‚s hogy lehet“- v‚ tegye az orsz g r di˘amat“reinek a nemzetk”zi inform ci˘s rendszerbe val˘ bekapcsol˘d s t.